Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
GYŐR MÚLTJA - Lővei Pál: A győri Liszt Ferenc utca
A 19. század elején készült, Liszt Ferenc utcai déli kapun olvasható Curia Nobilitaris cím mutat azokra a kiváltságokra, amelyeket az Alsoki tulajdonában lévő ingatlan, mint nemesi kúria - lakóhely - kapott, kivonva azt (illetve tulajdonosát) a városi hatáskör és kötelezettségek alól. A kiváltságos helyzethez nyilván hozzájárult, hogy az Alsoki idején kialakított, nagyméretű lakóház, tulajdonosa tisztségének következtében közfunkciót is szolgált: helyet adott a megyei közgyűléseknek. 21 A kapura faragott 1565-ös évszám mindenesetre bizonytalan szóbeli hagyományra mehetett vissza, írott forrás nem támogatja. A ház kiváltságairól 1567 szeptemberéből ismert adat 22 1569-ben nemesi kúriaként történt említése pedig fentebb már szerepelt. A kivételezettségre hivatkozott jóval később az épület akkori tulajdonosa is, amikor 1703ban „... emeletes sarokházában az összeírást nem engedte meg, mert háza minden polgári teher alól kiváltságolt fundus curialis; kiváltságlevelét fel is mutatta a hatóságok eló'tt." 23 A „Domus Curialis" címzés szerepel később, a belváros 1733. évi nemesi összeírásában is. 24 Az 1567. évi telekkönyv szerint Alsoky háza „szilárd anyagból épült s boltozott, deszkákkal van tetőzve". 25 Az elbontott Bécsi-kapu és a Püspökvár 1560-1570 körüli bélyeges tégláival való egyezés 26 alapján ekkorira tehető a telken állott középkori házaknak a felhasználásával egy igen jelentős méretű, emeletes sarokház emelése, amely magába foglalta a középkori ház déli falától kezdve a mai épületnek szinte az egész északi részét. A középkori pincében egy már újkori, de a meglévőnél korábbi boltozat részlete, valarnint a középkori, északi földszinti helyiség fölötti emeleti szoba boltozatának lenyomata utal arra, amit a forrás is említ, hogy az épület legalább részben boltozott volt. Ennek az építkezésnek megmaradt részei a középkori ház fölötti emelet főfalai, az ettől északra futó nyugati homlokzati fal a ház északnyugati sarkáig mindkét szinten és egy földszinti falszakasz az északi szárny északi, a közre néző homlokzatán. Ez utóbbiban egy-egy teljes kis ablak, a nyugati szárny emeletén pedig egy ablak töredéke került elő. Valahonnan innen származhat az 1955. évi tatarozás kapcsán már említett, egyszerű, reneszánsz kőkeretű ablak is. Az épület belseje olyan töredékesen maradt meg a későbbi átalakítások következtében, hogy lépcsőháza, folyosója, konyhája nem ismert. A mai, 1727 körüli árkádos udvari folyosó pilléreiben talált, ott másodlagosan beépített, 16. század végi téglák talán arra utalhatnak, hogy valamilyen udvari folyosó tartozhatott már a korai épülethez is, amely a mai árkádsor építése idején elbontásra került. Alsoky János zavaros körülmények között vált meg az atyai háztól. 1588-ban kijelentette, hogy rosszindulatú emberek félrevezették, midőn házát ("domum seu solitam eius modernam residentiam") eladta nemes Földessy másként Borbély Bálint pápai polgárnak, ezért az eladástól elállott, az adásvételről az esztergomi káptalan által kiállított oklevelet vissza kívánja vonni, és Földessyt perbe hívja 2 A következő év elején, 1589. január 24-én tartott megyei közgyűlési ülésnapon Alsoky főtéri házának megvásárlásától mindenkit tiltott a megye nótáriusa, a város bírája és esküdtjei nevében, Torkos János, mint a szomszédos ház (a mai Rákóczi utca 2. 28 ) tulajdonosa, valamint a győri káptalan képviselője. 29 Az utóbbi, a győri nagyprépost nevében is elhangzott
