Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

8. Az új gazdaságok, majorok kialakítása válasz volt a gazdasági fejlődés kihívásaira. A XIX. század első felében a majorsági gazdálkodás bővülése, 1848 után a tagosítások és a század utolsó harmadától a Rend gazdasági erősödése tette szükségessé újabb gazdasági egységek kialakítását, esetenként új majorok létrehozását. Amint a rendtörténetben is megfogalmazták, „... [1848 után a főapátság] olyan jószágait, a melyek kezelés szempontjából nehézséget okoztak, eladta, egyszersmind azon volt, hogy oly helyeken, ahol a jelenben meglevő birtokok kiegészítése vagy a jövőben kilátásban levő szerzemények kívánatossá teszik, újabb fekvőségeket szerezzen." Több új major keletkezett Rimely Mihály és Kruesz Krizosztom főapátsága időszakában /1842-1885 közt/, de századunk elején, az első világháborút megelőzően az 1910-es években, Hajdú Tibor főapátsága alatt is. így például Kát területét a bársonyosiak használták már falujuk megszállítása, azaz Sajghó Benedek főapát idején a XVIII. században, majd az úrbériség megszűnte után Kát Bársonyos segédmajorjává alakult. A főmonostori uradalomban jelentős hecsei gazdaságban már az 1800-as évek elejétől folyt majorsági gazdálkodás. Az ehhez a gazdasághoz tartozó szentiváni major kiépítését Rimely főapát kezdte, majd Kruesz Krizosztom fejlesztette tovább. Hasonló volt a helyzet az ugyancsak Hecséhez tartozó Új-major esetében is. Végül az akkori üzemterveknek megfelelően, Hajdú Tibor építtetett itt új majort, amely a főapát neve után a Tiborháza (Tibor-major) nevet kapta. Imre-major 1870-1875 között alakult ki, a szentmártoni birtok Ravazd felé eső részeinek megművelésére. A kisnyalkai majort ugyancsak Kruesz főapát hozta létre, 1871-ben gazdaságilag Tarján-pusztához csatolva a nyalkái határban lévő területeket. Lázi segédmajorja, a nevében az akkori főmonostori perjel, Jahn Mainrád nevét őrző Jahn-major építését 1872ben kezdték el. A központi gazdaságban a hecseihez hasonlóan „jelentékeny birtok" Tömördön Rimely és Kruesz főapátok 1862/63ban, illetve 1871-ben hozták létre a nevüket viselő Mihály-majort, illetve Jánosházát. A járiföldi gazdaságot 1913-ban, Hajdú Tibor főapátsága alatt vették, a Rend Veszprém megyei birtokainak gazdálkodását erősítve. Sörös P. 1916. WA. k. 402., 414., továbbá uo. 125-127., 358., 362., 386387., 394-395., 402., Névtár [1987.] 72. 9. PBFL GL Főjószágkormányzó. 10. PBFL FIT 35/45. 11. Várszegi I. A. 1990. 318. 12. Várszegi I. A. 1985. 112-114. 13. PBFL Perjeli feljegyzések. 1944. március - 1965. december 31. 14. Várszegi L A. 1985. 57-58., továbbá PBFL FIT 150/1945. Pro Memória. Dezsényi Lóránt főapáti titkár. Főjószágkormányzó március 23-i jelentése a háborús károkról. Pannonhalma, 1945. március 24.; uo. 167/1945. Táblázatos kimutatás 1944. július 1-től katonák által elvitt