Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az

szerepkörük szerinti csoportosítását tekintve, a visszaminősített külterületi települések közé került Hecsepuszta, mint Győrhöz tartozó, mezőgazdasági jellegű, „átmeneti szerepköre" szerint termelőszövetkezeti település, továbbá Tarjánpuszta, mint Ravazdhoz tartozó, vegyes jellegű, szerepkörét tekintve pusztán „lakóhely" jelzésű külterület.

116 Sashegypuszta, ahol ekkor 36 család élt, az ún. külterületi, készenléti lakótelepek között a 20 családon felüli, állami gazdasági lakótelepek közé került, mint Győrszentiván községhez és a győri állami gazdasághoz tartozó település. Hollómajor 23, Tarjánpuszta 83 családdal, mint Tényőhöz illetve Ravazdhoz tartozó települések, a termelőszövetkezeti készenléti lakótelepek sorában szerepeltek. A készenléti lakótelepek kategóriájába az olyan külterületi lakott helyeket sorolták, melyek lakóit a helyben kialakult mezőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta.

117 1964. szeptember 8-án, 1965. január elsejei hatállyal, Győrszentmárton nevét Pannonhalmára változtatták - hasonlóképpen azon településekhez, amelyek nevükben a „szent" szót hordozták...

118 A Minisztertanács a második, illetve harmadik ötéves terv adatai alapján, 1971-ben bocsátotta ki az 1007/1971. évi márciusi /III. 16./ sz. kormányhatározatot, az Országos Településfejlesztési Koncepcióról. /Ezt módosította azután az 1018/1981/VI. 19./ sz. M. T. határozat, a településkategóriák tekintetében is.

119 Győr megyét illetően az 1971-ben megjelent, a tervek szerint a megye településhálózati koncepcióját 1985-ig részletes kidolgozásban elkészítő településhálózat-fejlesztési tervezet a területeket regionális szerepkör szerint csoportosította. Pannonhalma a kiemelt alsó fokú központok, Tényő az alsó fokú központok közé került. Pannonhalma kapcsán itt már elismerték az apátság turisztikai jelentőségét, s a várható nagy látogató-létszámmal indokolták a község közművesítésének, úthálózatának szükséges korszerűsítését. Pannonhalma lakossága 1960 óta növekedett, a körzetéhez tartozó 6 községé viszont csökkent. Pannonhalma, Ecs és Ravazd együttesen közös tanácsú nagyközséget alkottak. Nyúl és Pázmándfalu a tervek szerint részleges alsó fokú központok lettek. Lakosaik közül az ipari keresők aránya meghaladta az 50%-ot, a mezőgazdaságban dolgozóké 26% körül mozgott. Tényő és (mellette Sokorópátka) kedvezőtlen forgalmi adottságú helyen feküdtek, ezért a lakosság további csökkenése volt várható. Mezőgazdaságilag művelt területük a lakosság keresői közül 35%-uknak biztosított munkát. Az ipari foglalkoztatást Győr közelsége tette lehetővé.

120 A megye 571 külterületi lakott helyén ekkor 19.520 lakos élt. A távlati tervek szerint a belterületté nyilvánítandóak közé került ekkor a Ravazd külterületén lévő Tarjánpuszta.

121