Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
Fülöp Éva Mária: „Megindult a föld lábunk alatt..." - A Pannonhalmi Bencés Főapátság Győr megyei gazdaságainak sorsa az
A Győr megyei bencés birtokok felosztása során, a fentiekhez hasonlóan, többször támadt súrlódás a volt uradalmi cselédek és az érintett községek lakosai közt. így például Győrszentiván község lakosai és a hecsepusztai volt gazdasági cselédek között, „... a tulajdonjog téves fogalmazása körül... a kiosztandó, illetve kiosztott terület terményeit illetőleg...". 53 Hasonló összeütközésre került sor Táp község és a határában lévő major lakói közt is. 54 Ezek a történetek rávilágítanak annak az agrártörténeti-agrárszociológiai irodalmunkban már érintett kérdéskörnek a fontosságára, amelynek tárgya a földhözjuttatottak két nagy csoportjának, a már önálló gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkező kis- és törpebirtokosoknak, illetve a volt uradalmi cselédeknek a vizsgálata, annak kutatása, mennyiben volt meghatározó a megváltozott társadalmigazdasági körülmények között is az előző életforma, mennyiben és milyen távon befolyásolta mentalitásukat, gazdálkodásukat. A hecsei cselédek igényükkel 1945 áprilisában a győrszentiváni bencés plébánoshoz, Markos Jánoshoz fordultak. A puszta a harcok során több belövést kapott. Kevés cseléd maradt ott, a jobb lakásokat mind lefoglalták. Állat alig maradt, nem volt elegendő takarmány, sem szekér. Nem volt hiányos azonban az egyéb gazdasági felszerelés, így a cselédek szerint „Meg lehetne kezdeni a munkát, de nincs, aki irányítson ... meg a raktárból kiadja a gabonát." 56 A Kismegyerhez tartozó sashegyi gazda is hasonló panasszal fordult a plébánoshoz. így Markos János azt kérte a főapáttól, hogy más megoldás hfján, neki adjon megbízatást a segítségre. Valóban, gazdasági kérdésekben ő maga intézkedett az elkövetkező időszakban. Májusban a hecsei könyvelővel megkezdték a gazdaságból ellopott értékek összeszedését (tehenek, szekér, eke, nyersanyag stb.). A földreform-rendelet értelmében az őszi vetés, és a takarmány a föld megelőző tulajdonosát illette meg, az új juttatottak annak csak arató-, illetve kaszáló-részét kaphatták meg. Szentivánban ily módon kiadták az erdei kaszálót, de mert a széna tárolására már nem volt a Rendnek gazdasági épülete, azt terveik szerint ruhaanyagért azonnal el is akarták adni. 57 Győrszentivánban a Megyei Földbirtokrendező Tanács 1946. márciusi összegzése szerint, az igénylőknek 500 kh-t Bőnyrétalap és 200 kh-t Gönyű határából is juttattak. Elvettek viszont a szentiváni határból 350 kh-t Győrszabadhegy igénylőinek, további 120 kh-t a községnek adandó területből az „... ottani gazdasági cselédeknek." 58 A nagyközségben 1946 augusztusáig kiosztottak 653 fő részére 1459 kh 400 Döl szántóföldet, továbbá 454 fő részére 227 kh házhelyet (1 fő/800 Döl). A Pannonhalmi Főapátság 2 ezer kh szántóföldjéből a felosztási tervek szerint kiosztottak 855 kh-t, a fennmaradó 1145 kh a Községi Földigénylő Bizottság hatáskörében maradt. (Kiosztottak továbbá 230 kh legelőt is.) 59 Hecsepusztán a Győrszentiváni Községi Földigénylő Bizottság értékelése szerint, ők nem osztottak sem földet, sem házhelyet, ott a volt gazdasági cselédek osztották fel a földet...". 60 A megyei tanácsnak 1959-ben Mezőörs és Nyalka vitájában kellett döntenie a Néma-pusztai raktár ügyében. 61 A mezőörsi községi tanács és az ottani „Egyetértés" termelőszövetkezet magának követelte a Néma-pusztai raktárt, amit a nyalkái „Virágzó Elet" termelőszövetkezet használt. Mivel Nyalka bi-