Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

RECENZIÓ - Tuba László: A régi - új Arrabona

győri múzeum gyűjteményébe. Terjedelmes tanulmányában Tóth László az egykori győri bencés diák, Xántus győri tartózkodásait, közéleti szerepléseit és kapcsolatait foglalta össze. Az M l-es autópálya építése és a hozzá csatlakozó járulékos beruházások, valamint a 83-as út Ménfőcsanakot elkerülő szakaszának kialakításával kapcsolatosan 1990 óta nagy területeket érintő feltárások folytak a Győrtől délre eső térségben. Ezek sok új és érdekes eredményt hoztak a római korra vonatkozólag, de a keresett utat (Brigetio-Savaria) nem találták meg a régészek. Az ásatások hozadékáról Szőnyi Eszter írt beszámolót. Henkey Gyula antropológus a Rábaközben 1989 és 1993 között végzett vizsgálatai alapján jellemezte a falvak népének főbb embertani jellegzetességeit, az embertípusok megoszlását és a népesedéstörténeti összefüggéseket. Dolgozatát érdekes tudományos következtetésekkel zárta. 57 madárfaj 179 egyedének gyomortartalmát és táplálkozási szokásait elemezte Rékási József a Madártani Intézet által 1970 és 1974 között az ÉszaknyugatDunántúlon gyűjtött vadmadarak vizsgálati anyaga alapján. Ma már a fajok legtöbbje védett, ezért hasznos a régebbi publikálatlan feljegyzések földolgozása. Négy fontos kultúrtörténeti tanulmány foglalkozott a századforduló és a két háború közötti időszak jelentős egyesületeivel. Almási Tibor a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919 és 1941 között rendezett kiállításairól, Grábics Frigyes a Kisfaludy Irodalmi Kör első éveiről, Hegedűs Sándor a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör 1877-1921 közötti időszakáról, míg Horváth László az Erdélyi Szépmíves Céh Győr-Moson-Pozsony és Sopron megyéhez fűződő 1930-as évekbeli kapcsolatairól írt sok forrás feldolgozásával gazdagon dokumentált tanulmányt. A közlemények rovat Dominkovits Péter: Források a Sopron megyei birtokos nemesség XVII. századi úriszéki bíráskodásához című terjedelmes forrásközlésével indul, amely a Zeke család petőházi birtokán lefolytatott úriszéki perek és vizsgálatok 1604 és 1630 közötti iratait tartalmazza egy bevezető tanulmánnyal. Hermann Róbert ugyané rovatban Gyapay Pál téti középbirtokosnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött 1848-49-es naplóját közli. Az Arcképekben B. Virághalmy Lea; Virághahni Ferenc 48-as honvédszázados és író életútját idézi, aki műveinek egy részét Győrött adta ki. Tóth László a győri Kálóczy Lajos (1819-1898) politikai szereplését mutatja be az 1848-as forradalomtól a kiegyezés utáni évekig, külön is kiemelve a jeles közéleti férfiú országgyűlési ténykedését. Enzsöl Imre a Magyaróváron is tanító neves piarista történésznek állít emléket, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Mosón megyei Múzeum alapításában és a megye történetének föltárásában. Kilenc írás köszönti a 75 éves Barsi Ernőt, a zenepedagógust, a hegedűművészt, folklórkutatót és ismeretterjesztőt, aki a Bükkalja festői falujából, Sályból indulva a Kisalföld és Győr zenei életének és néprajzkutatásának meghatározó alakja lett. Négy régészeti, művészettörténeti illetve helytörténeti munka és két kiállítás ismertetésével, a Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok 1996. évi munkájáról szóló jelentéssel, dr. Mithay Sándorról, a Xántus János Múzeum egykori igazgatójáról szóló nekrológgal és az Arrabona utóbbi 10 évének repertóriumával zárul a kötet.