Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

B. KÁLLAY ISTVÁN KARVASY GYŐRÖTT - adatok a magyar politikatudomány létrejöttének történetéhez Szellemes, de nem feltétlenül igaz az a bonmot, ami szerint a győztesek mindig a jövőt kémlelik, míg viszont a vesztesek a múltat kutatják. Érdekes jelenség, hogy az utóbbi években újra, egyre nagyobb szerepet kap a családtörténeti kutatás is; sőt, mintegy másfél évtizede, amikor a Miskolci Egyetem jogi karát alapítottuk, az első feladatok közé tartozott valamilyen „elődintézmény" keresése, amelyhez a Jogfolytonosságot" kapcsolhatjuk. A sors fintora, hogy az ottani jogakadémia diákszervezete Werbőczy nevét viselte, tehát az akkori politikai helyzetben „lemondtunk" a múlt ezen részének vállalásáról. A győri jogakadémia működése 103 éve szakadt meg - és most azzal, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara az e városban működő Széchenyi István Főiskola falai között „kihelyezett tagozatként" a jogi oktatást újraindítja - az alapító előd, a jogelőd megismerésének igényét itt is felveti. Első gondolatom a nem is olyan régen elhunyt Csizmadia Andor professzor munkásságának bemutatása volt. Okkal, hiszen ő Győrött, 1910. szeptember 4én született, és még édesapja is, dr. Csizmadia Miklós ottani ügyvéd volt. Csizmadia professzor tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait viszont a budapesti, illetve a szegedi egyetem jogi karán végezte; ez utóbbin szerzett 1933-ban jogi diplomát. Pályáját is Győrben kezdte, közigazgatási szolgálatba itt lépett. Később Kolozsvárott és Nagybányán, főleg a szociális és kulturális igazgatásban dolgozott. 1936-tól állandó cikkírója volt a Városok Lapjának, majd mint Győr város aljegyzője és kulturális előadója, éveken át foglalkozott Győr közigazgatásának történetével. Ennek eredményei: Győr városjoga az Árpádok alattGyőr város becikkelyezése az 1751. évi országgyűlésen^, Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt^, A győri fertálymesterek^ című tanulmányok. Győri működése utolsó évében, 1940-ben szerkesztette a Győri Kisfaludy Társaság irodalmi és tudományos folyóiratát, a Győri Szemlét. Első önálló monográfiája ugyancsak győri kultúrelőadói tevékenységével összefüggésben született meg. Mint kulturális előadó foglalkozott a győri városi kegyurasággal. ^ A győri évek kutatásainak eredményeit a budapesti József Nádor Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának közigazgatási tanszékén, Egyed István professzor szemináriumában mutatta be, és ez A magyar városi jog, Reformtörekvések a városi közigazgatásban címmel - de már Kolozsvárott jelent meg, ahova „a győri városi II. aljegyző, I. osztályú aljegyzőként" kineve1 Győri Szemle 1939. 2 Győri füzetek 1939. 4. sz. 3 Győri Szemle 1940. 4 Győri Kalendárium 1941. ^ A magyar városok kegyurasága, Győr, 1937. 116 p.