Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Balogh Elemér: Egy elfelejtett büntető törvény tervezet

tényállásként (StGb § 217.). A XVIII. cikkely pontosan megmondja, mit ért a jogalkotó csecsemőgyilkosságon: élő újszülött gyermeknek a szülők (nemcsak az anya!) általi megölését; ha a szülés óta hosszabb idő telik el (nem mondja meg a tervezet mennyi, általában és legföljebb három napot szokott a joggyakorlat elfogadni), az a bűntett már gyermekgyilkosságnak (prolicidium) tekintendő, és más, súlyosabb megítélés alá esik. Bár nem volt követelmény, hogy az állapotos nő jelentkezzék a hatóságnál a szülés előtt, mégis kötelezték arra, hogy legalább egy bizalmat érdemlő személynek fedje fel állapotát (ez a személy lehetett rokon is); ha ezt a kötelességét az anya elmulasztotta, csecsemőgyilkosság esetén ez súlyosító körülménynek számított. A jogalkotó az elkövetői magatartás szabályozásánál kitér a gondatlanságra is: nemcsak a tevőleges magatartást pönalizálja, hanem az anyai hivatásnak az újszülött életben tartásához szükséges feladatok vétkes elmulasztását is. E bűncselekmény tettestársai mindazok, akik akár a terhesség, akár a szülés eltitkolásához tanáccsal, vagy tevékenyen hozzájárultak, vagy bármiféle okot szolgáltattak a gyilkosság elkövetésére. A tettestársak sorában a nyilvánvaló tapasztalat szerint leggyakrabban a nem kívánt gyermek apja és a nő szülei fordultak elő, ezért őket az operátum megkülönböztetett szigorral fenyegeti: ha ők biztatták az anyát szerencsétlen tettének elkövetésére és a végrehajtásban is közreműködtek, a gyilkos anyával egyező büntetés alá estek. A csecsemőgyilkosság büntetésére különben a gyilkosságról rendelkező cikkely rendelkezéseit írja elő, nyomatékosan utalva azonban a szándékosság és a gondatlanság öszszes körülményének figyelembe vételére. (XVIII. cikkely, 5. §) 5. Kihágások A kihágás (delictum politicum) szabályozása a tervezet igazi újdonsága. Az elaborátum meghatározása szerint ide tartozik minden olyan jogsértés, amely nem esik a büntetőjog hatálya alá.^6 Szembeötlő, hogy míg a büntetőjogi operátumban nem, itt külön említésre kerültek maguk a büntetések (egy kis jóindulattal ezt akár általános résznek is nevezhetnők). Ezek: pénzbírság, vagyonelkobzás, meghatározott jogoktól való megfosztás (ma ez jobbára a közügyektől való eltiltásnak felelne meg), szabadságvesztés, testi fenyítés és kitiltás. (III. rész, II. cikkely, 1. §) A jogfosztást esztendő(k)ben kellett megállapítani, a böjttel és bilinccsel súlyosított fogság (arestum) azonban hat hónapon túl nem terjedhetett. A testi fenyítés mértéke az egy alkalommal kimért 25 ütést nem haladhatta meg. A tervezet külön cikkelyekbe gyűjtve tárgyalja az egyes kihágási tényállásokat. A rendkívül változatos élethelyzeteket pönalizáló tényállásokból íme, egy csokor. Elsőként a közrend és a polgári szabadság ellen irányuló deliktumokat veszi a jogalkotó sorra. Ide tartozik mindenekelőtt a megyegyűlések és a megyei törvényszék (sedria) munkájának megzavarása: a büntetés nincs megnevezve, ,JDelictorum politicorum nomine veniunt omnes possibiles excessus et transgressiones legum et publicarum ordinationum, criminalitatem non involventes." (III. rész, I. cikkely, 1. §) A rendelkezés jogforrástanilag csak a törvényeket és a rendeleteket említi, de feltehetően minden jogi norma megsértését ide értette.