Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Balogh Elemér: Egy elfelejtett büntető törvény tervezet

Nagyon fontos tételt rögzített végül a bizonyítékokról rendelkező VI. cikkely: a tortúra elrendelésének kategorikus tilalmát. (43. §) Kimondta, hogy bármilyen súlyos bűncselekmény is a vád tárgya (azaz akármennyire is csábító az ismeretlen vagy homályos perbeli tények kiderítése végett a kínzás alkalmazása), figyelemmel az 1791:42. tc. rendelkezésére is, tilos az eljáró bíróságnak e „kényszerítő eszköz"^-^ alkalmazása.20 Jellemző a magyar viszonyokra, hogy a jogalkotó megelégedett egyetlen, szinte eldugott szakasszal: pontosan tudták ugyanis a kodifikátorok, hogy a magyar büntető joggyakorlatban nincs nagy szükség ilyen rendelkezésre, mert a tortúra perjogi szerepe Magyarországon teljesen alárendelt. 21 4. Anyagi jog Mint már a tanulmány elején utaltam rá, az 1829. évi tervezetnek nincs mai fogalmaink szerinti általános része (még annyi sem, mint az 1795. évinek), hanem az anyagi jogi rész döntően a különös részbe illeszkedő kérdéseket tárgyalja, tehát rögzíti a büntetendő cselekményeket, megfogalmazza a törvényi tényállásokat és a kiszabható büntetéseket.22 Az alábbiakban szabadjon néhány példán keresztül bemutatni a szabályozás jellegét és színvonalát. A rendi korszak legsúlyosabb megítélés alá eső, igen sokféle tényállást tömörítő bűncselekmény-csoportja, a hűtlenség (riota infidelitatis) első helyen kerül említésre. Szabályozása meglehetősen tömör, mondhatni feltűnően szűkszavú az 1795. évi operátum megoldásához képest, ami azért figyelemre méltó, mert érdemi kérdésekben még egybecseng azzal — az elmozdulás az 1843. évi javaslattal összemérve látható: a mindinkább polgári szemléletű jogalkotás „leszámolásra" készült az idejétmúlt, rendszertanilag értelmezhetetlen hűtlenséggel. 23 A törvényi tényállások az alábbiak: az ország közrendje elleni nyilvánvaló támadás, hiteles helyi okiratok meghamisítása és hamis oklevelek készítése, az ország végvárainak elárulása-feladása, az ellenség élelemmel és fegyverrel való támogatása. Figyelemre méltó, hogy a felsorolásból hiányzik a 19 Az egykorú német jogirodalom nevezte így szemérmesen a tortúrát: Zwangsmittel, elkendőzve ezzel azt a tényt, hogy a tortúra a bűnösség vélelmének talaján álló büntető eljárásban voltaképen a (várhatóan) megítélt büntetés „előrehozott részének" számított. 20 Jogtörténeti érdekesség, hogy a német tartományokban utolsóként Gothahan majdnem pontosan a vizsgált magyar tervezet megszüntetésének évében, 1828-ban törölték el a tortúra alkalmazását. Lásd: SCHMIDT, Eberhard: Einführung in die Geschichte der deutschen Strafrechtspflege. Göttingen, 1983. S. 281. 21 Vö. BoTH Ödön: A stuprum violentum a kései feudális magyar büntetőjogban (17901848). Acta Jur. et Pol. Szeged, 1977. Tom. XXIV, Fasc. 2. 30.1. 22 A tervezet anyagi jogi rendelkezéseiből kiszűrhetően az alábbi büntetési nemeket alkalmazták: halál — börtön — pénzbüntetés. Testi fenyítést nem tartalmazott a büntetőjogi operátum, hanem csak a kihágásoknál élt vele. 2

^ Az 1843. évi anyagi jogi javaslat 44. fejezete foglalkozik, összesen három szakaszban a hűtlenséggel, meglehetősen kurtán. A felségsértést már nem is említi ide számító tényállásként (!), csupán az ország, a haza ellen támadókat fenyegeti büntetéssel. (429-431. §)