Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Kajtár István: A „konzervatív" és a „modern" a
mezese, 10 minősége 19 különböző variánsokat mutathat. A konzervatív gyűjtőfogalom gyakorlatilag egész skálát foglalhat magába, a maradiságot, a restaurációt, az értékmegőrzést, a fejlődés gátját.^ A modern és a konzervatív összefüggésében előbbi alááshatja és el is söpörheti az utóbbit,^1 ugyanakkor más esetekben a konzervatív elem keret, gát, korlát^. A jelenségek egyike eszközül szolgálhat a másik törekvéseiben, és kölcsönözhetik egymás jogi-kulturális eszköztárát és érvrendszerét is. 4. Az állam- és jogrendszernek csak egy (kisebb-nagyobb) részterületén bekövetkező modernizációnak többféle viszonya lehet az egész körülvevő közeghez képest. Kérdéses, hogy élesztőként meg tudja-e azt mozgatni,^ vagy hatását redukálja a még meg nem változott környezet.^4 5. A perifériáknak a centrumot utolérni kívánt buzgalmában gyakori az eklektikus modernizáció. A modernizáció felszínes is lehet, és szónoki fogássá kophat, mint „a haladás", „a kor szelleme", „a kor követelményei". ^5 6. A megjelenésekor modern hamarosan tradícióvá válik, és erre törekszik is. Ez figyelhető meg a forradalom és kiegyezés válaszútjának tekinthető 18606l-es esztendő politikai küzdelmeiben, ahol a 48-as modernizáció már a nem^ A mechanikus átvétel, az adaptáció, a rugalmasság. A skála a jozefinizmus kudarcától, a neoabszolutizmus rendszerének uralma idején túlmutató hatásán át, a modern magyar állam- és jogrendszer fundamentumát lerakó, sarkalatossá vált törvényekben megjelenő 1848-as áttörésig és a dualizmus hosszútávú továbbépítkezéséig terjedt, természetesen az eredmények mellett deficiteket is felmutatott pl. PTK. 1848 tavasza viharos gyorsasággal, mintegy „egy tömbből építkezett", a dualizmusban a reformoknak volt kísérletezési tere, kifutási lehetősége, de menetük során gyakran a fő szempontok módosultak, eklektikus rendszert teremtve, mintegy a „csepegtető modernizáció" jellege felé elmozdulva. ^ A modernizációs modellek a kor Európájában több változatot mutatnak, az optimálistól egy másod- illetve harmadosztályú variáns felé. A reformkor és a neoabszolutizmus megítélése lehet példa erre az összefüggésre. 2^ A vizsgált példák több megközelítési módot is bemutatnak, ugyanakkor maguk is utalnak arra, hogy a „konzervatív" értelmezése félreértésekre, csúsztatásokra igen gyakran ad módot. 2* Ahogy a céhek, faluközösségek esetében az iparszabadság és a jobbágyfelszabadítás idején történt. 22 Sok tekintetben ilyen a megyebeosztás a térszerkezet modernizálását illetően, vagy a nemesi kultúra stíluselemei a modernizálódott, új elemekkel kiegészülő hatalmi elit gondolkodásában. 23 A polgári eljárásjog történetében erre példa a sommás eljárást szabályozó 1893. évi XVIII. tc. esete, amikoris a szabad bizonyítás elve más eljárásokra is kihatott KENGYEL M.Q996.): Polgári eljárásjog I. 3. átdolgozott kiadás, Pécs, 52.1. 24 A tradicionális környezet még túlnyomó akkor, amikor az 1840. évi XV. tc, a váltótörvény bevezette külön bírói szerveket hozó modern váltóeljárás nem tudott teljesen hatékony lenni, mert a szabad királyi város törvényszéke rendszeresen elfektette ezeket a váltóügyekben megkívánt gyorsaságra igényt tartó megkereséseket, ebben az esetben a „mazsola", a modern nem tudta meghatározni a konzervatív „kalácsot". KAJTÁR 1.(1975).: Pécs szabad királyi város tanácsának működése 1848-49-ben. Pécs, 35. 1. A modernizációval ilyen módon a joghatékonyság is összefügg. Vő.: KAJTÁR I.-VISEGRÁDY A. (1988): Jogtörténeti és jogelméleti adalékok a jog hatékonyságához. Jogtudományi Közlöny, 9.sz. 497-503.1. 25 BIHARI O. (1980.): Az alkotmányok fejlődése a II. világháború után és hatásuk a politikai rendszerekre . In: Csizmadia-emiékönyv (Pécs). 64-65. 1. és KAJTÁR I : Adalékok a XIX. századi magyar politikai kultúrához (Modernizáció és politizálás). Előadás a II. Országos Politológus Vándorgyűlésen Pécs, 1996. június 21-22. Megjelenés alatt.
