Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Kajtár István: A „konzervatív" és a „modern" a
jogtörténészi feladat. 3 Ez a tanulmány, s az alapul szolgáló előadás ebben az •irányban egy lépést továbblépve két évtized jogtörténészi kutatásai során öszszegyűjtött adalékokat, mikroösszefüggéseket kíván prezentálni. 2. Mivel azonban a vizsgált téma a jogtörténet adott korszakaiban sajátosan jelenik meg, és átfogó, nagy összefüggései is bemutathatok, először ezeket vázoljuk. Úgy tűnik, hogy a tulajdonképpeni tizenkilencedik századot a közvetlen előzményekkel együtt célszerű vizsgálni, kiterjesztve figyelmünket az első világháborúig terjedő időszakra is. Az indító időszak, a jozefinista korszak birodalmi jellegű, felpörgetett, voluntarista modernizációt hozott, amely hajtóereje szűk réteg volt, s a kísérlet kudarcot vallott.^ Az 1790-et közvetlenül követő korszak konzervatív, elsősorban közjogi tagadása volt az előzményeknek, nem kizárva azonban bizonyos modernizációs irányzatokat és tendenciákat. ^ A ferenci reakciót követő reformkor azután átfogó jellegű, a nemzeti politikai elit által kézbentartott, európai csúcsminőségű modelleket szem előtt tartó, szerves modernizációnak, illetve modernizációkísérletnek tekinthető.^ 1848 tavasza viharosan felgyorsult, elsősorban makroszkopikus közjogi modernizációt indított meg. Az alapokat vetette meg, sajnálatos módon az eddigi munkálatok legtöbbjének részletgazdagságát, kiérleltségét nem tudta átvenni.^ Az 1849 1859 közötti időszakban többértelmű, mégis mélyreható modernizációs folyamatok zajlottak hazánkban. A neoabszolutizmus nemzetellenes uralma birodalmi méretekkel, egyben hazánkat beolvasztva modernizált, de politikájából az ellenforradalmi és reakciós illetve konzervatív vonások egyáltalán nem hagyhatók el. A modernizáció felgyorsított ütemet diktált, hatásánál azonban mindenképpen megfontolandónak tűnik, hogy az akkori lehetséges európai '-'Ami a nemzetközi összefüggésekre is figyelemmel történne, ahol a téma mindenütt megtalálható, s olyan hagyományosan tradicionális jogterületek, mint az angolszász jog is szolgálhatnak modernizációs aspektusokkal, vö. legutóbb Glenn, H. P.: A common law „civilizálódása" Magyar Jog, 1996. l.sz. 50-57.1. 4 Vö. HAJDÚ L. (1981): II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp., HAJDÚ L. (1983): A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Bp., KAJTÁR I. (1989): Az osztrák jog magyarországi recepciójának kérdéséhez. (Jogexport-adaptáció-jogi identitás) In: Szamel Lajos emlékkönyv, Studia Iuridica 108-109. 1. °A törvényhozás egyrészt deklarálta a magyar állam- és jogrendszer önértékűségét: „Magyarország... független, azaz semmi más országnak vagy népnek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, s ennélfogva tulajdon törvényei szerint... igazgatandó és kormányzandó ország", másrészt a büntetőjog területén volt részleges modernizációs akarat HAJDÚ L. (1971): Az első (1975-ös) magyar büntetőkódex-tervezet. Végül megemlíthető, hogy az 1792:17. tc. a váltópereket az osztrák bíróságoknak engedte át, csak 1840-nel vehette kezdetét ezen a téren a nemzeti modernizáció. KAJTÁR I. (1989): 109-110.1. ^Lásd a KAJTÁR I. (1995) megállapításait és az abban meghivatkozott forrásokat. Nagyon jellemző a korszakra Klauzál nyilatkozata 1844. március 4-ről „...-európa népei közt alig van fogékonyabb a magyarnál arra, hogy a haladás kívánalmait felfogja, s a felfogott eszmének életet és sikert szerezzen." A deffenzívába szorult konzervatív erők több esetben figyelemre méltó szempontokra hívták fel a figyelmet, mint pl. Majláth Gyrögy országbíró „...a külföldön divatozó rendszereknek minden részei egymással összhangban vannak, s ki... a honi instititiókra kellő figyelem nélkül el akarja (azokat) fogadni, annak el kell fogadni mindazt, ami azzal válhatatlan kapcsolatban áll". Lm. 127.1. ^Erre a korszakra egyaránt jellemző a tradíciónak tett ígéret, hogy ti. a megyék Magyarhon s kapcsolt részei alkotmányossága védbástyáinak tekinthetők, és a modern előlegzése a XV. tc. első cikkében „A ministerium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni..."
