Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

mint pl. más városok szükségleteit, tehát sokkal hatékonyabban tud tevékenykedni saját közegében, mint idegen helyen: „minden megye csak a maga koréból válasszon képviselőket" és csak néha tegyenek ez alól kivételt. ad 3.: A választhatóság kérdésénél tárgyalja azt is, hogy mekkora legyen a képviselők száma

. A válasz dodonai. Sok ne legyen, mert tehetetlen, döntésképtelen az ilyen testület. Ha pedig kicsi a szám, akkor gyakorta egyoldalú a döntés. Marad tehát a „részarányosság" elve. Ha az országnak lenne alkotmánya

, akkor a választás szabályait annak kell tartalmaznia, ha nincs, akkor „... félénkités vagy megvesztegetés által a választóra hatni soha ne iparkodjék". Az elektoros (közvetett) választást a „czélszerüség elve alapján" igenli. Ajánlja a rotatio-t, „amely abban áll, hogy időszakonként bizonyos számú tagok a képviselői testületből kilépnek, kik' helyébe mások választathatnak ...", így minden egyes országgyűlés szervesen, szoros összeköttetésben marad az előtte valóval.

65 ad 4-5.: Javasolja a rövid ülésszakokat, állítván, hogy az állandóan együtt ülő kamarák panganak, legjobb a „pár téli hónapra" való összeillés. Arra, hogy az évenkénti összehívás ne maradhasson el, ajánlja az évről-évre történő adó megszavazást

. ad 6.: Külön figyelmet érdemel a követutasítási rendszer elemzése. Jó oldala: a követet az utasítók felelősségre vonhatják. Árnyoldalai

: a/ az utasítók sem látják előre a változó körülményeket, b/ az eltérő utasítások alapján nehéz valamilyen határozatot hozni, d az utasítók csak saját provinciális szempontjaikat érvényesítik, d/ rendszeres törvénykönyvet (még ha a pótutasítások lehetőségét is tekintetbe vesszük) alkotni ilyen feltételek mellett lehetetlen.

66 A sajtót Karvasy nem annak a virtuális nagyhatalomnak látja, amely önmagában elég ahhoz, hogy birtokában az összes többi szabadságjog visszaszerezhető legyen, hanem a „gyors információ" eszközének

. Segítségével tehát csökken az új követutasítás bevárásához szükséges idő! Megadná a képviselőnek a követutasítás értelmezésének jogát, azt, hogy a tevékenységét elegendő, ha a „követutasítás szellemében" gyakorolja, persze az utólagos felelősségre vonás veszélyével együtt. Személye egyébként sérthetetlen (mentelmi jog): „ha büntéten érettetett is, a kamara arról mindig tudassék". III. A két ház relatioját a következőképpen képzeli el: „Valamint az alsókamara leginkább a 'haladás és tökéletesítés' ugy a felső kamara a' rend és fentartás' érdekét képviseli. A' felső kamarának léte azért szükséges a' képviseleti monarchiában, mert az mintegy mérséklő befolyást gyakorol, melly által egy részről az uralkodó' igyekezetének hatalmát kiterjeszteni, más részről a' nemzet' képviselőinek, azaz alsó-kamara' néha túlzott követeléseinek határ szabatik; a felső-kamara mintegy ellensúlyt képez a netán hatalmaskodó 65

Ld. 66. Íj. 168. p. érvek pro és contra felsorolása-mérlegelése Karvasy - szinte minden munkájában használt kutatási módszere. Ugyanezt az impozáns tudományos alázatot látjuk pl. Angyal Pálnál is. A magyar büntetőjog kézikönyve sorozatban szerényen, „

Részemről" kezdőszavakkal rögzíti állásfoglalását, miután minden létező vagy lehetséges megoldást - mint a jogösszehasonlítás eszközét - mérlegelt. Atheneum, Budapest, 1927.