Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - B. Kállay István: Karvasy Győrött

lével 8-9 között németül tartott politika tudományi előadásokat.

54 Az I. szigorlaton Láner és Pauler társaságában vizsgáztatott (tárgyai: jogbölcselet, politikai tudományok és az osztrák monarchia statisztikája), de a III. szigorlaton úgy látszik - az osztrák jogot kérdezte.^5 Karvasy 1868. májusában 33 évi szolgálat után nyugdíjazását kérte, és ennek Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére a király eleget tett, egyidejűleg királyi tanácsosi címet adományozva. Ami a tanszék sorsát illeti, a politi kai tudományokra Kerkapoly Károly kapott megbízást, a kereskedelmi és váltójog részére külön tanszék létesítését rendelték el.5" * * * Karvasy Agostot az MTA 1847. június 28-án tartott kisgyűlésén választotta levelező taggá

. Az ülésen Vörösmarty Mihály elnökölt, mint korelnök, mert a „rendes tagok gyérenden gyülendenek össze".^ Tudjuk, hogy egy-egy akadémiai székfoglaló valójában foglalata is az előadó tudományos koncepciójának, és mint ilyennek, a vizsgálata nagy reményekkel kecsegtet. E konkrét esetben gondolom - a tudománytörténet magyarázatot kérne arra nézve is, hogy maga az előadó miért nem jelent meg, holott „személyesen óhajtott volna beköszönteni", és így a székfoglaló szövegét Bertha Sándor levelező tag olvasta fel. A Titkárságnak beküldött kézirat a „Nemzeti képviseletről" címet viseli, és az ebben kifejtett elvek lényegileg a következők: I. Az emberek alkotta polgári társadalomban természettől való jog a/ a személyi- és tulajdonszabadság, valamint b/ az ipar-, vélemény- és lelkiismereti szabadság. A személves szabadság csak a törvény által meghatározott esetekben korlátozható; de az ide tartozó esetekben is a gyanúsított mielőbb bíróság elé állítandó, ahol is a védelem joga mindenkit megillet. Száműzetéssel vagy halállal csak a törvényben meghatározott esetekben büntethető az elkövető. A tulajdonjog sérthetetlen és csak közérdekből, rendkívüli esetekben és kellő kártalanítás mellett képzelhető el a közérdekű korlátozása. Ide számítandók azok a „közvetett" esetek is, amilyen pl. az államcsőd, kamatláb-változtatás, a mértéktelenül magas vagy rosszul kimért adók, illetve felelőtlen államadósság. Ami a véleményszabadságot illeti, „mindenkinek szabadságában álljon az igazgatási hatalom cselekvényeit és a bírói ítéleteket bírálat alá venni".5° Szabad a tudományos vita

, érintse bár az állam vagy a jogrendszer intézményeit is; határa mégis az annak törvényben meghatározott korlátja, annak érdekében, hogy e szabadság ne tegye lehetővé a főhatalom elleni zendülést. Az iparszabadság mindenkinek jogokat ad olyan tevékenység kifejtésére, amely mások jogait nem sérti. Az „egyedáruságok" eltörlendők. A lelkiismeret szabadsága Karvasynál par excellence a vallásszabadságot jelenti, ezért minden vallásjog előtti egyenlőségét hirdeti. 54

Eckhart im. 407. p. 55

Eckhart im. 416-417. pp.; ld. még: 448., 471. pp. 56

Eckhart im. 523. p. 57

Ld. 66. Íj. 162. p. 58

Ld. 66. Íj. 163. p.