Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Horváth József: A győri jogakadémia és jogi oktatás

HORVÁTH JÓZSEF A GYŐRI JOGAKADÉMIA ÉS JOGI OKTATÁS (1754 és 1892 között) „A kevésbé vizsgálódó szem is észreveszi, hogy történetírásunk a legutóbbi évekig igen mostohán bánt el míveltségi viszonyaink egyik legfontosabb ágának, a közoktatásügynek a történetével. Vannak idevágó munkák, de legtöbbnyire csak egyes korszakokra, századokra terjednek ki. A városok monográfiái sem sokat segítettek a bajon, legtöbb csak újheggyel, újabb kutatások mellőzésével érinti az iskolázás történetét." Ezzel kezdi bevezetőjét Németh Ambrus bencés főgimnáziumi tanár 1897. március 8-án, akinek munkái nyomán állítottam össze mai előadásomat. A Győri Tudományakadémia Története (Academia scientiarum) Ezt a címet adta első munkájának Németh Ambrus, miután a győri akadémiában 1850 előtt nemcsak a jogi és politikai, hanem bölcseleti, sőt a régebbi időkben teológiai tudományokat is adtak elő. Az 1867-ben visszaállított akadémiában azonban már csak jogi és államtudományi ismeretek előadása folyt. Az ilyen intézetek elnevezése a közhasználatban a Jogakadémia" volt, bár az 1874. évi átszervezés óta a jogi és államtudományi kar elnevezés lett volna a helytállóbb. Tekintettel azonban arra, hogy ez az elnevezés gyökeresedett meg a köznyelvben, továbbá hogy ez a megjelölés egy speciális oktatási intézményfajtát is jelöl, a továbbiakban a jogakadémia elnevezést használom. Az akadémiai oktatás Győrben három - időben jól elhatárolható - szakaszra osztható, annál is inkább, mivel az oktatás megindítása és megszüntetése minden alkalommal egy-egy királyi rendeletre történik. Az első rész 1745-től 1785ig terjed, az akadémia megalakulásától a Pécsre való költöztetés idejéig. (Pécsen az akadémia 1785-től 1802-ig működött, majd visszakerült Győrbe.) A második életszakasza akadémiánknak az 1802 és 1850 közötti időszakot öleli fel, azaz a visszahozataltól az ismételt megszűnésig. A harmadik rész pedig az 1867-es újbóli megindulástól az 1892-es végleges megszűnésig terjedő időszakot öleli fel. I. rész (1745 és 1785 között) A jogi oktatás csíráit - talán kicsit önkényesen - én abban találom, hogy a győri jezsuiták a gimnáziumi oktatás keretébe felveszik a casuisticát. Ez az oktatás persze inkább csak kísérleti jellegű volt, és csak megszakításokkal folyt a gimnáziumban. Eleinte a poetai és retorikai osztályokban tanították ezt a tárgyat, 1718-ban pedig megkezdik a logikai oktatást is. Ebben az évben különül el a győri jezsuita iskolában a tanulmányi rendszer két fokozatra, és ekkor találkozunk először a „főiskola", „akadémia" elnevezésekkel és a hallgatók külön (papi és világi) névsorával. 1745-ben formálisan is megnyílt a jezsuita akadémia - egyelőre csak hittudományi tanfolyammal - Zichy Ferenc gróf püspök jóvoltából. Az akadémián