Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák

különutas oktatási rendszerek felszámolására törekedett, s egységes modellbe igyekezett betagolni a különféle képzési formákat. A dualizmus oktatási szerkezetében definiált formájukban a jogakadémiák feladata volt ugyan az államés jogtudományok oktatása, az iskolák elvégzése azonban nem jogosított a tudori fokozat viselésére: a jogakadémiák nem rendelkeztek a promotio és habilitatio jogával, tudori szigorlatot nem fogadhattak el, egyetemi magántanári fokozatot sem adományozhattak. Az 1874. évi reform során a jogakadémiák és az egyetemek közelítését fogalmazta meg a kultusztárca.Ezzel ellentétesnek látszott az igazságügyi kormányzat álláspontja, mely a jogi műveltség minőségét féltve a jogakadémiáktól az ügyvédi vizsgák bevezetésével éppen a jogtudományi karokra helyezte a hangsúlyt, a jogtudorságot megjelölve alkalmazási feltételként a szakmában. Ez a döntés - minthogy az akadémiai hallgatók számára elzárta az igazságszolgáltatást - a jogakadémiák lassú elsorvadásához vezetett. E folyamatban lényeges szerepet játszott a jogakadémiák oktatási funkcióinak átalakulása. Míg a 19. század első kétharmadában a felsőfokú képzés iránti igényt az ország egyetlen egyeteme kielégíteni nem volt képes, a megnövekedett elvárásoknak csak a jogakadémiákra támaszkodva lehetett eleget tenni. Ez a helyzet az egyetemalapításokkal folyamatosan megváltozott, a jogászképzés magasabb szintre emelkedett, a jog- és államtudományi képzésben meghonosított bifurkáció nyomán pedig a speciális államszolgálati feladatokra képzett, egyetemet végzett jogászok köre is kialakult. A jogakadémiák fontosságának csökkenésével színtelenedni kezdett az oktatás, a jogakadémiák elnéptelenedtek.^^ Közülük már csak néhány élte meg a második világháborút követő időket: a római katolikus egri, a kecskeméti református és az eperjesről Miskolcra költözött evangélikus.^ (Mindenesetre figyelemre méltó, hogy közöttük egyetlen állami jogakadémia sem található.) 1945-ben a jogtudományokat még hét felsőoktatási intézményben oktatták: a négy tudományegyetemen (Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest; Tisza István Tudományegyetem, Debrecen; Erzsébet Tudományegyetem, Pécs; Horthy Miklós Tudományegyetem, Szeged) és három jogakadémián. A koalíciós időszakban a reformtörekvések voltak túlsúlyban a valódi változtatásokkal szemben. A reformelképzeléseket azonban sommásan félresöpörte a „fordulat éve" után kiépülő új oktatáspolitika.^1 Az 1949. évi átalakulások mélyen érintették a jogi oktatást, minthogy a három jogakadémiát a jogásztúltermelésre történő hivatkozással megszüntették, s a debreceni jog- és államtudományi kar működését további intézkedésig fel38 Mezey B.: A jogakadémiák 1874. évi reformja, In: A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, ih. 113.0. 39 Horváth Ö.: Egységes képesítés és jogakadémiák, In. Debreceni királyi táblai értesítő, 1891., május 17.; Horváth Ö.: Dolgozatok a jogi oktatásügy köréből, Eperjes, 1891., 62.; Trócsányi L.: A jogakadémiák helye és szerepe a magyar jogéletben, In: Állam és Jogtudomány, 1982., 371.0. ^® Bruckner Gy.: A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága (1919-1949), Miskolc, 1996. 4

1 Takács I.: A jogi oktatás reformja a felszabadulás után és a szocialista jogászképzés átalakítása. In: Jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, ih. 221. o.