Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

erdőlétesítés által védelemben részesül, kötelesek társulattá alakulni a közigazgatási bizottság közreműködésével. A beerdősítés költségeit a védelemben részesülőknek kell viselni. Minden erdősítő társulatnak a királyi erdőfelügyelő hivatalból véleményező tagja. (166.§.). Az alapszabály kötelező kellékeket tartalmaz és a fóldműv. min. hagyja jóvá (168.§.). Ez a társulás a kényszertagsága miatt a félállami egyesülések I. csoportjába tartozik. 5.2.3. 1851-ben alakult meg az első magyarországi erdészeti egyesület, az Ungarischer Forstverein. 1852-től az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület egyik tagegyesületévé vált. Hivatásos erdészek és érdeklődők voltak a tagok. Divald Adolf és Wagner Károly a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia tanárai megindítják 1862-ben a mai napig élő magyar nyelvű Erdészeti Lapokat.^ 1866-tól, az újjáalakult Országos Erdészeti Egyesület vezetői (másodalelnök és választmányi tagok), 1867-től Divald a kincstári erdőügyek minisztertanácsosa, Wagner Károly 1872-től a pénzügyminisztérium erdészeti osztályának főerdőtanácsosa.^ A félállamiság ismérvét fedezhetjük fel az egyesületi tisztségviselők és az erdészeti szakigazgatás közötti személyi összefonódásban, így a II. csoportba sorolható. 5.3. További félállami egyesülési példák: 5.3.1. A gyáripar fejlődése magával hozta a munkásság szociális problémáját. Megoldására természetes reakcióként az egyesülés önsegélyező formájában kerestek gyógyírt. A neoabszolutizmus korszakában már jelentkezett a munkások segélyegyletalakítási igénye. A helytartótanács nem engedélyezte az olyan egyletek megalakulását, melyben a munkáltatók nem vettek részt, így pl. nem támogatta a vasúti dolgozók szándékát 1857-ben.°° Laczkó áttekintésében megállapítja: a területi alapon szerveződő egyletek nagy részénél az adminisztrációs költségek felemésztették a bevételek nagy részét.7® A kormánypolitikával lojális pesti Schultze-Delitsch típusú munkásképzőt, illetve annak rokkantpénztárát 4000 forinttal támogatta a belügyminiszter.^1 Az 1891. évi 14. tc. vezeti be a magyar korona területén lakó ipari, és gyári munkások számára, nemre, korra, honpolgárságra való tekintet nélkül a kötelező betegbiztosítást. Betegsegélyző pénztárhoz kell tartozniuk, ha napi bérük nem haladja meg a 4 forintot. A törvény hat féle betegsegélyző pénztárat ismert: 1.) kerületi, 2.) vállalati-gyári, 3.) építési vállalati, 4.) ipartestületi, 5.) bányatársláda, 6.) magánegyesülés útján keletkezettet. Az 1892 évi jan. 29.-i 2343. sz. ker. min. rend. az országot 98 betegsegélyző pénztári kerületre osztotta, s részükre székhelyet állapított meg. Király Pál: Erdészeti Lapok, 131. évf. 1-3.sz. Pallas 5. kötet. 376.1.; Pallas 16. kötet. 972.1. Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867, Iratok. Szerk.: Sashegyi Oszkár Bp., 1959. 191. 1. Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Bp., 1968. 29. L A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai Bp., 1951. 148.1. Lásd Ló'rincz Ernő: A munkaviszonyok szabályozása Magyarországon. Bp., 1974. 28-29. 1.