Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

egyesület határesetének tekintem. A jogi formák történetét figyelve tűnt fel, hogy az abszolutista törekvést követő végrehajtó hatalom szívesen alkalmazza ezt a formát a társadalom befolyásolására s választja elnevezésében a megtévesztő egyesület megjelölést. Például II. Lipót 1790 nyarán a szabad királyi városok német lakossága körében, mindenekelőtt Budán és Pesten a magyarországi főhadparancsnokságnak később alárendelni kívánt királyi városi gárda szervezését kezdte meg, melyet a történeti kutatás lövészegylet elnevezéssel tart számon. Úgy tűnik, a belső ellentmondás lassította a szervezést és őszre el is halt.55 Megállapítható, hogy következetlen használata miatt az egyesület fogalom tartalma elmosódottá vált közfelfogásunkban, sőt a jogi irodalomban is.56 Hasznos továbbá megvizsgálni a területi önkormányzat mint közintézmény viszonyát az egyesülethez. Előbbi azért nem tekinthető egyesületnek, mert a ki-belépés szabadsága - ami az egyesület kritériuma - sérül (ettől még lehetne félállami egyesület). Igaz, hogy a választók a közakaratra befolyással vannak, de a végrehajtás kizárólag igazgatási eszközökkel történik (emiatt nem tekinthető félállami egyesületnek sem) és az ellene szavazó kisebbség kilépéssel nem tud előle kitérni, így teljesen az állam részének tekinthető. Az elmondottakhoz kapcsolódik, hogy minden jogi személy önkormányzat (de ez fordítva nem mindig igaz). 4.3. Magyary tételesen felsorolja a centralizáció eszköztárát, melyekkel az igazgatás befolyásolhatja az önkormányzatokat, s mi hozzátesszük, a magánegyesüléseket. Ezekkel az eszközökkel élve az igazgatás „előállítja" a félállami egyesülések nagy részét. A közigazgatás befolyásolási módjai Magyary szerint mindig törvényes eljáráshoz kötöttek. A német irodalomból kölcsönzött félállami kategória ennél tágabb értelmű, az együttműködési, befolyásolási eszköztár számosabb, nem szorítkozik csupán a törvényben rögzített eljárásokra. Alkalmazásának hasznát a kutatásban abban láttam, hogy az állam befolyását a magánszférára plasztikusabban, teljesebben mutatja be, így a személyi összefonódást és a magánjellegűnek látszó támogatási rendszert is felöleli.^ A jog a személyi összefonódással és magánpénzek juttatásával befolyásolt egyesüléseket még nem nyilvánítja köztestületnek. A neoabszolutizmus állama 1848-at követően a megszaporodott igazgatási feladatok racionalizálási folyamatában már félállami egyesülésekre is támaszkodott oly módon, hogy föléjük szakosodott felügyeletet épített ki. Ez a befolyásoló kapcsolat azonban már akkor is létrejöhet, mikor az államéletben a polgári egyesülési szabadság még nem biztosított. A polgárosodás útjára lépő neoabszolutista állam a feudális nagybirtokba integrált községi önkormányzatot, központi hatalma kiteljesedése során a földesúri hatalom alól kiveszi és mint kész önkormányzatra rátelepedve az állami igazgatásba beemeli. A községi önkormányzat eredete az úri birtok gazdasági igazgatási részfeladatainak, az úr bíráskodási jogosítványa egy részének átruházásában keresendő, ahol a MT. 5/1, Budapest, 1980. 65.1. A magyarországi polgári államrendszerek. Bp.1981. Benne Pecze Ferenc: A politikai szabadságjogok kodifikálása 1848-1918. 250. 1. Lásd 48.