Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Oriné Fodor Márta: Az egyesülési szabadság és a félállamiság jelenségének jogi kapcsolata történeti példák tükrében, a polgári kor kezdetén

Az újabb történettudományi kutatás kimutatja, hogy 18. századi új jelenség a Habsburg birodalomban a nobilizáció (nemesség mindenkire történő kiterjesztése) felhasználása a reformmozgalmak által.^ Benda Kálmán szerint Hajnóczy nálunk „Elsőként próbálkozott a polgári átalakulás útjának az érdekegyesítés révén való megnyitásával", amely a nobilizációt jelentette.^ Hajnóczy kidolgozta a nemesi, politikainak nevezhető szabadságjogok kiterjesztésének módját az alkotmány sáncaiból addig kiszorítottakra: „a nemesség...enyhíti az ellene irányuló gyűlöletet, ha - mondjuk így az egész nemzettel megosztja jogait, így nemes indulata nyilvánításával, a maga létét is megszilárdítja."-^ Úgy gondolom, az idézetből már következett a meglévő rendi, egyesülési és gyülekezési szabadság kiterjesztése is. Alaptörvénynek nevezte azokat, melyek a nemzet jogainak alapvonalait általánosságban meghatározzák, és codex formájában kívánta biztosítani.H A nemesi és a polgárságra kiterjesztendő jogok biztosítékainak tekinthetők az 1790-91. évi országgyűlésen elfogadott, a Habsburg dinasztikus királyi hatalmat korlátozó törvénycikkek. 1.3.4. Hajnóczy egyesülési szabadságról alkotott elképzeléseit a szabadkőművesség melletti érvelése kapcsán ismerhetjük meg. „...puszta gyanúból nem tilthatja meg az állam, annál kevésbbé a végrehajtó hatalom a polgároknak olyan egyesülését az államon belül, melynek semmiféle rossz következményeit nem ismerik."^ Ezzel természeti szabadságát zavarná meg - azt a természeti jogot venné el tőle, mellyel pedig mindenki rendelkezik: hogy ártatlannak kell tekinteni addig, míg az ellenkezője rá nem bizonyul. „Ez utóbbi esetben a feloszlatás jogát elfogadja, „a törvényhozó hatalom meggátolhatja, hogy valami rossz történjék."^ Értelmezve szavait elmondható, hogy az előzetes engedélyezés rendszerét elveti: „tagadom, hogy a törvényhozó hatalomra tartoznék megtudni mi is a helyzet minden egyes társasággal."-^ A feloszlatási jog elismerése mellett Hajnóczy nem pontosítja normatív szabályok felsorolásával, hogy a vétkesség mit jelent. Idevágó gondolatait más munkájában is megismétli.Hajnóczy a szabadkőművesség számára a törvényi engedély megadását javasolja, az okból, hogy „hatósági beavatkozástól ne kelljen tartania".-^ ^ Ring Éva:Az érdekegyesítés gondolatának sajátos változatai Lengyelországban a 18. szd. végén. im.: A magyar pogári átalakulás kérdései, Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára, Bp. 1984. 112-113. 1. 9 MT. 5/1. 85. 1. (Továbbiakban: Magyarország Története) ^ Hajnóczy: A magyar országgyűlésen javaslandó törvények lényege 49-96. 1. különösen a 71. 1., továbbá a: Közjogi értekezés a királyi hatalom korlátairól 97-185. 1., különösen a 180. 1. (,,...a nemesség valóságos szabadsága nem megy tönkre, sőt mikor azt milliókra kiterjeszti, erősebbé teszi..." 1 Szita János: A francia Deklaratio hatása a magyar jakobinusok eszméjére. Dolgozatok az állam és jogtudomány köréből XIII. Janus Pannus Tudományegyetem Pécs,1982. 180-181. 1. Hajnóczy: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés, 240. 1. 13 Hajnóczy: A magyar országgyűlésen javaslandó törvények lényege, 96. 1. Vö.: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés, 240. 1. Hajnóczy: A magyar országgűlésen javaslandó törvények lényege. 1790, 96. 1. 15 Hajnóczy: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés, 240. 1.; Bónis eredetinek tartja Hajnóczy azon gondolatát, amely az egyesületek szabadságát az ártatlanság vélelmére vezeti vissza. (Bónis György: Hajnóczy József. Budapest, 1954, 201. 1.) 16 Hajnóczy: A magyar országgyűlésen javaslandó törvények lényege. 1790., 96.1.