Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

KONFERENCIA - Lakos János: Városi levéltárak a magyar levéltári rendszerben

nem hoztak létre levéltárat, pedig a tvr. 9. §-ának /2/ bekezdése számukra is lehetővé tette volna városi levéltár alapítását. A városi levéltárak reneszánszát a rendszerváltozás hozta meg. Az 1990-91-ben alkotott önkormányzati törvények adta lehetőségek nyomán 1992-ben Székesfehérvár, 1993-ban Győr, 1994-ben Tatabánya megyei jogú városok alapítottak városi levéltárat. Székesfehérvár és Győr esetében lényegében az 1950-ben megszüntetett levéltárat állították helyre.

6 Az 1995. június 30-án Idhirdetett új levéltári törvény (1995. évi LXVI. tv.) ismét bevezette a közlevéltár fogalmát. A közlevéltárnak nem minősülő intézmények mind magánlevéltárak, így pl. az egyházak levéltárai is. Közlevéltárak az általános levéltárak, úgymint az - 1992-től ismét egységes - Magyar Országos Levéltár

7 és a főváros, valamint a megyei önkormányzatok által kötelező jelleggel fenntartott fővárosi és megyei levéltárak, - az állami szaklevéltárak (Hadtörténelmi Levéltár, KSH Levéltára, Országos Vízügyi Levéltár, egyetemi levéltárak, Orvostörténeti Levéltár) a köztestületek és közalapítványok levéltárai (MTA Levéltára), és végül a települési önkormányzatok levéltárai. Települési önkormányzati levéltárat bármely települési önkormányzat (város, község) létesíthet a művelődési és közoktatási miniszter előzetes engedélyével, a testülete, hivatalai és intézményei, valamint ezek jogelődei levéltári anyagára kiterjedő illetékességgel. Tehát a megyei jogú városok, a városok és a községek azonos jogot kaptak a levéltáralapításra. Ezt sokan vitatják, mondván: a megyei jogú város a megye jogosítványait is gyakorolja saját területén, azaz levéltáraiknak azonos jogállásúnak kellene lenniük. Befejezésül szeretném ezen ünnepi alkalomból is kifejezni meggyőződésemet, hogy a megyeieknél régebbi városi levéltárakra szükség van a magyar levéltárügyben. Természetesen úgy, hogy a megfelelő nagyságrendű és történeti anyaggal, valamint a szükséges feltételekkel rendelkeznek. Hiszem, hogy Székesfehérvár és Győr levéltárai 5, ill. 7 fős személyzetükkel és 986, ill. 1620 fm. levéltári anyagukkal kicsi, de értékes tagjai lesznek a magyar levéltári rendszernek, miként a jóval kisebb múltat felmutató Tatabánya város levéltára is. JEGYZETEK 1 Az Országos Levéltár jogelődjének felállításáról az 1723. évi XLV. tc. rendelkezett, míg a megyéket az 1723. évi LXXXIII. tc. kötelezte arra, hogy közgyűléseik tartására és levéltáraik elhelyezésére megfelelő épületeket (megyeházakat) emeljenek. Az alábbiakban csak a legfontosabb törvényi szintű szabályozásokra térek ki. „A magyar közlevéltárak központi irányításának és felügyeletének kezdete" c. írásában Bakács István foglalkozik a téma előtörténetével (Levéltári Szemle 1980/1-2. sz. 173-178. p.). 2 Vonatkozó iratok: Magyar Országos Levéltár (MOL), Y-l. 828/1937. alapszám. 3 Ezeket lásd: MOL, Y-l. 1941-es különcsomó. 4 V.ö. Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete 1950-1968. Levéltári Szemle 1991/4. 53-71. p. (különösen 56-57. p.). 5 2045/1967. Korm. sz. határozat. 6 Lásd: Bikki István 4. sz. jegyzetben hivatkozott tanulmányát. 7 Az Új Magyar Központi Levéltárat az 1991. évi LXXXIII. törvény 1992. július 1-jei hatállyal egyesítette a Magyar Országos Levéltárral. [