Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

KITEKINTŐ - Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: „Magyar nálatok, magyaroknál kopogtat, bocsánatot kérek" - Drusbaczky György józseffalvi plébános három levele a Szent László Társulathoz (1869)

KŐHEGYI MIHÁLY - TÓTH ÁGNES „MAGYAR NÁLATOK, MAGYAROKNÁL KOPOGTAT, BOCSÁNATOT KÉREK" Drusbaczky György józseffalvi plébános három levele a Szent László Társulathoz (1869) Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok már 1842-ben felvetette egy katolikus szellemű, irodalom művelésével foglalkozó országos társulat tervét, de megvalósítására még évekig kellett várni. A létrejött Szent István Társulat a könyvkiadás mellett a szegény eklézsiák segélyezését is feladatának tekintette. Ez a tevékenység az idők folyamán nagyon kiszélesedett, különösen amikor 1857-ben a bukovinai és a romániai magyarság lelki gondozását is magára vállalta. Danielik János c. püspök, a Társulat 1861. március 7-i ülésén a könyvkiadás és segélyezés szétválasztását vetette fel, s egyúttal javaslatot tett az utóbbiak ellátására, egy új szerv megalapítására. Javaslata alapján néhány hét múlva Lonovics József elnökletével meg is alakult a Szent Lászlóról elnevezett újabb Társulat, mely hármas célt tűzött maga elé: a. ) Pápa Ő Szentségét, különösen jelen zaklatott állapotában segélyezni; b. ) a szűkölködő keresztényeknek, és ezek közt kivált az ott letelepedett magyaroknak nevelő, oktató és egyéb jótékony intézetek fölállítása s fönntartására segítséget nyújtani;

1 c. ) hazánkban a szegényebb sorsú egyházak építését, és mind ezek, mind egyéb katholikus jótékony intézetek fönntartását gyámolítani. A kezdeti években - érthetően - elsősorban a szervezet kiépítésére, a működés feltételeinek megteremtésére törekedtek. A Társulat figyelme azonban már korán a csángók, illetve a keleti területeken élő szórvány magyarság felé fordult. Kubinszky Mihály, Mayer János és Veszély Károly 1868-ban hosszabb moldvai úton vett részt, hogy az ott élő csángók helyzetét tanulmányozza, és tapasztalatai alapján javaslatot tegyen kulturális, anyagi helyzetük javítására, magyarságuk megtartásának lehetőségeire. Beszámolójuk után megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Szent László Társulat az ott élők sorsát. Ennek bizonyítéka, hogy 1869-ben „Állandó Csángó Bizottság"-ot hoztak létre a Társulaton belül, mely javaslatot tett a hozzájuk eljuttatandó adományokra, lelkészek küldésére, iskola- és templom alapítására, tehetséges bukovinai magyar és csángó fiatalok magyarországi taníttatására. Feladatainak teljesítése céljából adományokat gyűjtöttek. Sokszor a moldvai és bukovinai plébános folyamodott segélyért. Ilyen az alább közlésre kerülő három levél is. (A két latinul írt levelet Kapocs Nándor fordította magyarra.) Drusbaczky György a Szent László Társulathoz küldött leveleiben a józseffalvi

2 templom, plébánia és iskola építéséről latin, illetve magyar nyelven számol be. A nem túl képzett, egyszerű, magyarul és latinul