Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Timaffy László: Néphagyományok a Győr környéki temetőkben

87 db (13,3%). S végül a mai kor termékei, az olcsó beton keresztek fordulnak elő legnagyobb arányszámmal (241 db, 38,2%). Modern síremléke 17 db van eddig a temetőnek (2,6%). Összefoglalás Felmérésem adatai jól mutatják temetőink külső képének, a sírjeleknek változatosságát. Összegezésképpen tekintsük át a hatvanas években még élő hagyományos formákat. A faemlékek közt legrégibbek: 1. A kontyos keresztfák és református fejfák. Az ősi emberábrázolás szándékának, a bálványfaragásnak hagyományát őrizték meg. A temetők legrégibb zugaiban találhatók, az ősi bálvány formától a stilizált, díszített variációkig igen változatos formákban. 2. A hegyes, csónak alakú keresztfák és fejfák is honfoglaláskori hagyományokat őriznek. A sima, hegyes formától kezdve a kimélyített csónak motívumig igen sok variációjuk él temetőinkben, ugyancsak a legrégibb korcsoportokban. A gömbölyű fejűt itt „kontyos"-nak hívják, a csónakhoz hasonlíthatót pedig „csúcsosnak" vagy „hegyesnek". A múlt század végén még kontyos csak asszonyok sírját díszítette, hegyes pedig a férfiakét. Később ez a szokás elhalványodott, s mindkét nembeli sírokon megtaláljuk mind a két típust. Egyes részeit itt is, akárcsak Erdélyben,

6 az emberi testrészek nevével jelölik. „A sírkörösztnek is van feje, nyaka, derka, lába, talpa." A kontyos és hegyes formák megtalálhatók a falvak régi kapubálványain is.

7 A kopjafák, fejfák használatát a reformáció idejéig vezetik vissza kutatóink.

8 A reformátusok, nem akarván a kereszt jelvénye alá temetkezni, visszatértek pogány őseink hagyományához. Itt most az a kérdés vetődik fel, hogy miképpen tudtak az ősi formákhoz visszatérni, ha azokat nem használták a keresztény vallás felvétele óta? Az átmenetet éppen abban találhatjuk meg, hogy az alig kereszténnyé lett őseink keresztet tűztek ugyan sírjaikra, de a keresztfába belefaragták a maguk ősi bálványformáit. így éppen ezek az antropomorf hatást keltő sírkeresztek őrizték volna meg az ősi hagyományt a reformáció idejéig, s a példák szerint esetleg a mai időkig.

9 3. A barokk díszítésű fakeresztek és fejfák a XVIII-XIX. század barokk sírköveinek fába faragott motívumait őrzik. Ide tartoznak a barokk sírkövek fába faragott pontos másai is. Motívumai gazdagok és jellegzetes formákat őriznek.

10 A múlt század végétől kezdve általában századunk elején voltak divatban, azóta számuk fokozatosan csökken, s utolsó évtizedeinkben már csak elvétve faragtak hozzájuk hasonlót. 4. Az egyszerű esővédős keresztfa a legáltalánosabb típus temetőinkben. Alacsonyabb, magasabb, szélesebb vagy keskenyebb formákban minden korcsoportban megtalálható, faragása a mai napig élő hagyomány. 5. Az egyszerű sima keresztfák esővédő nélkül ugyancsak általánosak temetőinkben. Divatjuk főképp századunkban lett számottevő, s tart napjainkig.