Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Győrben az első koalíciós háború idején (1794-1795)

naponta és személyenként 3 krajcárt fizetnének az ivásra, főzésre és mosásra használt vízért. A kincstári költségeket tovább emelné az a tény, hogy Győrből kellene mind a kenyérellátmányt, mind az ágyneműket odaszállítani. Komáromról, mivel ott erre a célra sem kincstári, sem magánépületek nem álltak rendelkezésre, le kellett mondani. A budai Főparancsnokság ennek értelmében február 26-án tette meg jelentését a Haditanácsnak azzal a kiegészítéssel, hogy míg a toborzások nem adnak nagyobb növekményt, addig nehéz biztosítani a fél századokat [egyenként 70-80 ember]. A mindkét helyszínre szükséges nagyobb kiadások mellett Mártonhegy ellen szól a távolság is, amely az élelemellátásban okozna fennakadásokat. Ha átengedné is utóbbit, a Helytartótanáccsal meg kellene egyezni a bérleti díjról, ami 200 tiszt esetében [egy főre 1 forint 30 krajcárral számolva] havi 300 forintot tette ki. Mindenesetre amíg az Újéoület és Nagyvárad be nem telik, tartalékolni kellene a két dunántúli helyszínt. Wallis március 12-i leiratában nyugtázta Kassa, Komárom és Mártonhegy lehetőségeit. Bár maga is elismerte, hogy az eddig felhasznált helyszínekről nem tanácsos a fogoly tiszteket több helységbe szétszórni, Mártonhegy alkalmatlanságának belátása mellett Győrt és Kassát evidenciában tartotta. A leginkább számbajöhető győri városi (Öreg) kaszárnya berendezése felől Buda március 22-i parancsa szerint az ottani Czartoryski [27.] vértesezred parancsnokságának kellett puhatolózni a városi magistrátusnál.

1 Győrből Rollin, másodosztályú Czartoryski-kapitány április 8-án tett táblázattal is illusztrált jelentést a fehérvári kapunál lévő laktanya állapotáról. Az épület megfelelően be van rendezve, a 200 foglyot 10 szobában helyeznék el. Kissling ellátóhivatali tiszt 150 kettős (doppelte) és 600 egyszerű (einfache) ágyneműt bocsátott rendelkezésükre. Az ablakokat berácsozták, az ajtókat lakatokkal látták el, hat őrposztot létesítettek. Ahol a falak szorosan az utca mellett vannak, ott kerítéseket emeltek. Az őrségre rendelt fél század 50 embere részére két szobát különítettek el, tisztjeiket a közelben, polgárházakhoz szállásolják be. Mindezek ellen a városi tanács sem emelt kifogást. Buda április 16-i válaszában elsősorban arról kívánt meggyőződni, hogy az átalakítási munkák nem jártak-e túlzott költségekkel.

11 Az intézkedéssorozat nyomán tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a budai Főhadparancsnokság az Öreg kaszárnya használatbavétele mellett döntött. A budai Főhadparancsnokság május 20-án tájékoztatta ismét részletesen a Haditanácsot. Az elhelyezési lehetőségek taglalása során kitért arra is, hogy a győri és kassai 300 ágy az őrszemélyzet kiállításának gondjai miatt veszélyben van, mert a hadszíntér és az átcsoportosítások felszívták a nélkülözhető állo- . 12 manyt. Június 18-i újabb jelentésében Barco az egyéb helyszínek lehetőségei mellett tájékoztatta Wallist, amennyiben az újabb elképzelések szerint a tiszteket a kiscelli kaszárnyában szállásolnák el, Győrben 500 kö?fogoly elhelyezésére lenne 13 mód. Ezt az irányszámot módosította egyelőre Rollin kapitány június 15-i,