Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

sem olyan nagyarányú, mint amilyent városunknak ez a féltett és tisztelt kincse megérdemelne." Városismertető kellene a hermával a címlapon, utcát nevezni el róla, a körmenet legyen hosszabb, és a városháza előtt neves szónok beszéljen. Az egyházmegye népviseletben és díszmagyarban legyen jelen. Meglehetősen külsődleges elgondolások voltak ezek, de a kiegészítő tervek (emerikánás ballagás, sportrendezvények, látványosságok, a Püspökvár kivilágítása, lampionos csónakkorzó, toronyzene) még inkább megerősítették, ami azután ki is mondódott: olyasféle esemény- és látványsorozat legyen, mint Budapesten a Szent István napja. Az elgondolás meg is valósult, június 27-28., szombat-vasárnapon. A szombat az Emericana túlbuzgalma jegyében állt, a vasárnapi program a székesegyházi és egyidejűleg mellette megtartott tábori misével kezdődött. A körmenetet a gyalogezred díszszázada, népviselet, díszmagyar színezte, végig a tervezett hosszabb útvonalon. A városház előtt Breyer István püspök volt a szónok. A programot a budapesti rádió is közvetítette, a zenei vezető Halmos László, a művészeti kommentátor Somogyi Antal, a riporter Koudola Géza volt. A Győri Katolikus Kör lapjának, a Katolikus Elemek június-júliusi száma az ünnep jegyében Breyer István, Saly László, Somogyi Antal, Jenéi Ferenc cikkét közölte. Nyugvópontra jutott az utcanévadás ügye, a Király utca lett átmenetileg Szent Lászlóé.

13 A következő, politikai fordulatokkal és évfordulókkal terhelt évek után megint hangsúlyosabb volt az ünneplés 1940-ben, a születés feltételezett évfordulóján. Mintegy bevezető volt Harsányi Lajos Fejjel nagyobb mindenkinél című regényének megjelenése. Benne néhány kisalföldi, hányi kép, az 1063-i békekötés kapcsán hangulatos, bár naiv leírás a győri várról és portré a békeszerző Dezső püspökről. A város díszközgyűléssel ünnepelt, és Szent László-érmet alapított azok kitüntetésére, „akik a város érdekében értékes munkásságot fejtettek ki". A legméltóbb megemlékezés a Kisfaludy Irodalmi Köré volt, november 17-én. Harsányi Lajos elnöki megnyitója után Lukinich Imre és Kársai Géza tartott előadást Szent László a birodalomalkotő, ül. Szent László a magyar irodalomban címmel, Vitnyédi Németh István szavalókórusát a tanítóképző növendékei, Halmos László énekkari művét a Palestrina Kórus adta elő.

14 Az 1946-i körmenetet impozánsnak minősíti az egyetlen fennmaradt beszámoló: sok ezer résztvevő, mise a székesegyházban és a Lloyd teraszán, az ünnepi szónok Saly László nagyprépost. A következő években a körmenet, de maga a kultusz is a népelnyomó múlt és a klerikális reakció részévé lett, beszorulva a székesegyházba. A herma pedig, mint parádés darab évekre a Nemzeti Múzeum kiállításába. Új fejlemény összesen annyi, hogy a kápolna 1959-ben Sztehlo Lili Szent László-üvegképével gazdagodott; a Szent László-napi püspöki mise pedig a nyolcvanas évektől azzal bővült, hogy ekkor tették le esküjüket a győri egyházközségi képviselőtestületek újonnan megválasztott tagjai.

15 A kultusz új korszaka 1989-ben kezdődött.