Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

november 13.

rátérünk, hogy a munkástanács kit küld 4 tagot. Magam részéről az előterjesztést megtettem, ki kér szót? Varga Sándor: Engedjék meg, hogy a vagongyári és a városi munkástanácsok képviseletében pár szót szóljak. Az a gondolat, hogy a vagongyár és a többi üzemek munkástanácsai ellenőrzési és segítési vonalon részt vegyenek a város életében, a forradalom napjaiban született meg, amikor Győrben a legzűrösebb idők voltak. Igaz, hogy erősen jobboldali elemek is felütötték fejüket, ellenkormányt akartak, és Magyarországot második Koreává akarták változtatni. A vagongyár munkástanácsa olyan komoly felelőséget vállalt magára, hogy ebből az adott helyzetben valamiféle kiutat keressen, elsősorban az anarchia meggátolására. A vagongyár ilyen értelmű nyilatkozatot adott, amit röpcédulák formájában közöltünk a nagyközönséggel és a többi üzemekkel. Miután a vagongyár kiállt és nem engedte jobboldali és szélsőbaloldali vonalra csúszni a forradalmat, akkor merült fel, hogy a vagongyár is képviseltesse magát, mert olyan hangok is voltak, hogy ez a tanács a fasiszta elemeket is magában foglalja. Hét tagot delegáltunk ide, de miután maga a nemzeti tanács sem tudott komoly munkát végezni, arra jó volt, hogy egyes karrierista elemek elhagyták az épületet. Közben az események megváltoztak, a szovjet csapatok megszállták az országot és még inkább eltűntek azok, akik tevékenykedtek. Ezek talán saját maguknak akartak kiharcolni vezető pozíciókat, de voltak olyanok is, akik a nép ügyéért harcoltak. A vagongyár munkástanácsának nem kellett a véleményét megváltoztatni éppen azért, mert igazán beszéltünk, kiálltunk a munkásság érdekéért, s így nem kellett véleményünket megváltoztatni. Érvényes maradt véleményünk és a jogi formulák alapján határoztuk el, hogy ide kiküldjük a munkástanácsot és kérjük: 1. A tanács mindenáron biztosítsa a győri munkásság számára, hogy a munkásságot ne helytelenül érintő rendelkezések szülessenek. 2. A vagongyár maga súlyával odahasson, hogy súlyával kisegítse a területet. Olyan hang is merült fel, hogy a munkásság be lett csapva saját törvényeivel. A párt elszakadt a tömegektől, s a kapcsolat az utóbbi időben csak papíron volt meg. A munkásság a sarkára állt és az ellenforradalomban szerzett vívmányait meg kívánta óvni, és őrizkedni akar minden bürokráciától és anarchiától, attól, hogy ez a tanács munkájában felfordulást hozzon, hogy a városi tanácsba x y helyett más jöjjön be. A gyárak élén voltak olyan emberek, akik exponálva voltak a régi hatalom által - akár jó, akár rosszindulatúan - ezekben a munkásság, a nép bizalma megrendült. Ez sajnálatos, mert funkciójuk által beleestek ebbe az