Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

december 5.

Ezek a törvénytelenségek azonban azóta sem szűntek meg és még súlyosabbak, ami abban nyert kifejezést, hogy a tegnapi kilakoltatás nem sikerült, mert szervezett ellenállásba ütközött. Hozzá szeretnék szólni ahhoz, illetve rávilágítani arra, hogy melyek azok az okok, amik a törvénytelenségeket fokozták. Elmondtam azt a V. B. ülésen, hogy milyen viszonyban van a rendőrség a városi tanáccsal, és milyen törvényadta lehetőség van arra, hogy a tanácsot a rendőrség támogassa. A tanácsnak ezeket az igényeit egymás mellé rendelés alapján kell megoldani. A tanács kérését a legmesszebbmenőkig támogatom, és ezt azzal is bizonyítom, hogy a hét minden napján ezekben a kérdésekben tárgyaltuk. Meg kell mondani azonban azt, hogyha mi magunkra maradunk, ezeknek a tövénytelenségeknek a felszámolására kevesek leszünk azért, mert a törvényesség alapján akarunk eljárni minden egyes törvénysértővel szemben. Meg kell mondani azt is, hogy az ilyen törvénytelenségek megtorlására nincsen kezünkben büntető rendelkezés. Városunkban hozzájárult a törvénytelenségeknek az idáig való fajulásához az, hogy a győri bíróság a forradalmi idő óta egyetlen ügyben nem hozott ítéletet. Nem hozott ítéletet még olyan ügyekben sem, mint pld. a gyilkosság. A bíróság azzal az indokolással nem hoz ítéletet, hogy a népi ülnökök a bírósági tárgyalásokon nem jelennek meg, és így törvénysértő volna ítéletet hozni. A lakásfoglalókkal szemben is súlyos büntetést kellene kiszabni. Nekem az a javaslatom, hogy a holnap megtartandó értekezletre, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, hívjuk meg a bíróság elnökét is, és tárjuk elébe, hogy ők is felelősek azért, ami ebben a városban történik. Az ügyészséget is meg kell hívni és követelni kell, hogy ilyen esetekben eljárást foganatosítsanak. Javaslatom az, hogy azokkal szemben, akikkel semmiképpen nem tudunk megegyezni, vagy azokkal a módszerekkel, amelyeket Varga kartárs elmondott, nem tudunk eredményt elérni, akkor a bíróságnak ítéletet kell hozni. A bírósági ítélet a törvény szerint pénzbüntetést állapít meg. Ezekkel szemben 2000 Ft-ig terjedhető pénzbírságot lehet kiszabni és a bíróságnak joga van letiltatni az illető keresetéből. Ha pedig a felsorolt módszerekkel nem tudunk eredményt elérni, akkor megfelelő karhatalommal kell kimenni és a kilakoltatást végre kell hajtani. Véleményem szerint nem lett volna jó tegnap kilakoltatást elvégezni, mert csak verekedés lett volna. Keresnünk kell azokat a módszereket, amivel a törvényességet érvényesíteni tudjuk és ehhez az a javaslatom, hogy a holnapi értekezletre hívjuk meg a bíróság elnökét, az ügyészség