Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

november 19.

ebben ne gátolják őket, ill. kijelenti, hogy nem is hagyják gátolni magukat bizonyos bürokratikus intézkedésekkel. Véleménye szerint a kisipart és a kiskereskedelmet melegen kell támogatni, mert az állam központilag nehezen tudja megoldani jelenleg a problémákat. Ezek nem veszélyeztetik a szocializmus építését, hanem elősegítik. Sopronból kb. 7000 ember kiment Nyugatra, és még tart a kivándorlás, az ország más részéből érkeznek oda, akik ki akarnak menni. A V. B. úgy határozott, hogy ezeknek az embereknek a holmijához és a lakásához nem nyúlnak hozzá, mert igazságtalanság lenne velük szemben, akik a pánikban kimentek, bizonyára sokan visszajönnek még, legalább 4 hétig vagy még tovább is várni kell ezekkel a lakásokkal. Rossz politika lenne, ha ezeket a lakásokat felszámolnánk. Csak annyit engednek meg, hogy ha valaki be tudja bizonyítani, hogy rokon, vagy írásbelileg rábízták a megőrzést, de semmi többet nem engednek meg. Markó Gyula: Előadja, hogy a Győr városi munkástanács tagja, Menyhárt azt közölte, hogy Győrből sokan Sopronba szeretnének menni lakni és dolgozni, ha lakást kapnának. Bo

gnár Dezső: Szerinte dolgozni mehetnek Sopronba Győrből, de a lakásokat addig senkinek nem adják oda, amíg nem lesz tisztázva a dolog, ez jogilag és erkölcsileg is helyes ezekkel az emberekkel szemben. A munkástanács ülésén elhatározták, hogy feltételesen felveszik a munkát azzal, hogy a munkások legkomolyabb fegyverét lábhoz teszik, de ha a jelenlegi kormány nem teljesíti egyes követeléseiket, akkor újra felveszik a sztrájkot, tehát a mai nappal, ha nem is teljes egészében — mivel energia — és szén—v anyaghiány is van - felvették a munkát ezzel a feltétellel. Különben rend és nyugalom van. Letartóztatás nem volt, csak olyan, ha valakit a határon elfogtak budapestit, meghallgatták és utána tovább eresztették, másféle letartóztatás nem volt. Schlaffer Ferenc: Véleménye szerint az országban sehol sincs olyan helyzet, mint a csornai járásban, kettősség áll fenn. Az okt. 23-i megmozdulás után létrejött egy nemzeti tanács, és az kezdett különböző dolgokat intézni. A szovjet csapatok bevonulásakor ezek széjjelfutottak, 2—3 tag maradt meg, a többi eltűnt. Utána ismételten megalakult egy nemzeti tanács, és az azt mondja, hogy a járási tanács felett áll. A helyzet az, hogy van egy fél V. B. a régiből, megvan a járási tanácson belül működő munkástanács, aminek elnöke Balogh Sándor, azonkívül a csornai nemzeti tanács delegált 5 tagot az osztályokra, akiknek azt a feladatot adták, hogy ezeket az osztályokat