Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

november 16.

kétségkívül legnagyobb eredményének tekinthető, képezheti valamennyi kérdés megoldásának az alapját. Megnyugtató, hogy a gazdasági szerződéseket nyilvánosságra hozzák, s nem lehet különösebb ellenvetésünk az ellen, ha az urániumércet a Szovjetuniónak adjuk el — természetesen világpiaci áron. Helyeseljük, hogy a rend helyreállítása után a kormány megkezdi a tárgyalásokat a szovjet csapatoknak az egész ország területéről történő teljes kivonása céljából. A kormánynak ilyen irányú ténykedése az egész magyar nép egységes akaratát foglalja magába. Ami a semlegesség kérdését illeti, nemcsak papírra akarjuk írni. Tudjuk, hogy megfelelő belső és külső körülmények kialakulása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a semlegesség ne csak jámbor óhaj maradjon, és ez a semlegesség sérthetetlen legyen bármilyen oldalú imperialista törekvés számára. Fel kell emelnünk szavunkat viszont olyan megállapítás ellen, amely immár másodízben értékeli tévesen a győri helyzetet. Kádár János korábbi nyilatkozatában ellenforradalmi tömegvérengzésról beszélt „Győr-Sopron vonalán ". Tömegvérengzés valóban volt, és ezt az AVH követte le, amikor Mosonmagyaróvárott a fegyvertelen tüntetőkre sortüzeket adott. A tegnapi rádióadásból viszont megdöbbenve értesültünk, hogy Kádár János nyilvánvalóan félrevezető, rosszindulatú tájékoztatás alapján - azt mondotta: „A Győri Forradalmi Bizottság megalakította a Dunántúli Köztársaságot és kijelentette, hogy nekik nem parancsol a népköztársaság kormánya." Néhány felelőtlen kalandor, pozícióhajhász kétes elem vagy ellenforradalmár kísérletezett ilyen nemzetveszejtő tervvel. Dudás József és társai Győrött is megpróbálkoztak a forradalom aláaknázásával, ám mi lett a sorsuk? Szégyenszemre kotródniok kellett. A forradalom létrehozta Nemzeti Tanácsnak Szigethy Attilával az élén — a győri munkásokra támaszkodva — volt ereje ahhoz, hogy ezeket a gálád terveket szinte születésük pillanatában szétzúzza. Ki tájékoztatta ilyen hamis, félrevezető módon a kormányt? Kiknek az érdeke fűződik ahhoz, hogy ilyen megtévesztő közlésekkel nyugtalanságot keltsenek és beszennyezzék Győr és a megye ifjúságának, dolgozóinak forradalmi megmozdulását? A találgatás, a gyanúsítgatás nem a mi módszerünk. A kormánynak tudnia kell az igazat, s ha igazat akar mondani — ezt a tiszteletreméltó szándékot éppen Kádár János jelentette be — akkor sürgősen intse le eddigi győri informátorait és olyanoktól tájékozódjék, akik valóban ismerik a győri helyzetet, s van bennük becsületesség is a helyzet hamisítatlan