Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Tisztelt Olvasó! szerkesztó'i bevezető'

Az Utóvédharcok című fejezetben (a második kötetben) a városi és megyei tanács végrehajtó bizottsági jegyzó'könyveinek közlését két okból tartottuk fontosnak. Az üléseken részt vettek a munkástanácsok küldöttei, mint kooptált vb tagok, megpróbálták megőrizni a forradalomban elért eredményeket, és menteni a első letartóztatási hullám áldozatait. Országos viszonylatban is egyedülálló volt ez a helyzet. Második szempontunk pedig az, hogy ezek a jegyzőkönyvek jól ábrázolják a korabeli politikai, közigazgatási, közellátási állapotokat. A közreadott dokumentumokat naptári naponként csoportosítottuk, feltüntetjük a napok neveit is, mert a tudósításokban többször csak így hivatkoznak az események időpontjára. A csoportosítás szempontjai, a dokumentumok keletkezési napja, vagy azon a napon történő eseményekre vonatkozó későbbi (főként sajtó tudósítás), de szorosan véve korabeli dokumentum. A feltüntetett dátum a történések napjára vonatkozik, ezen belül azonban az idézett dokumentumokat fontosságuknak megfelelő logikai és nem kronológiai rendben közöltük, (mint pl. 1956 október 30-a alatt az aznapi események nem a történések sorrendjében követhetők figyelemmel, hanem elsőként a forradalom vezető csúcsszerve a Dunántúli Nemzeti Tanács, majd a hozzá szorosan kapcsolódó Oroszlányi Forradalmi Munkástanács és Katonatanács ülése, ezután a Győr-Sopron Megye Tanácsa Munkástanácsa ülése, majd különböző gyárak- munkástanácsi követései, legvégül apró nyomtatványok és újságcikkek zárják a sort). Ez a logikai rend kísérhető nyomon minden dátum alá szerkesztett dokumentumnál, vagyis a forráskibocsátó szervek jogköre és jelentősége szerinti sorrendben. A kötetet kiegészítettük névmutatóval, a dokumentumokat sorszámmal láttuk el, így a tartalomjegyzékből könnyen és gyorsan kikereshetők. A sorszám egyben a lábjegyzet száma is. A lábjegyzetek a dokumentum végén, a lapaljon szerepelnek. A két kötetben a dokumentumok számozása folyamatos, az első kötet 1-től 100-ig, a második kötete 101-től 167-ig terjed. A korabeli fotókból olyan válogatást közlünk, amelynek egy része még nem közismert. A kötetet bevezető, a dokumentumokat értelmezni segítő tanulmányt, Szakolczai Attila az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetének munkatársa készítette. Bízunk abban, hogy e dokumentumgyűjtemény további tényeket, adatokat szolgáltat az 1956-os forradalom győri eseményeinek megismeréséhez. Szerkesztők