Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

október 16. - 4. A viták tisztázzák nézeteinket... GY-S-M Hírlap

fontosságú, hogy a magyar irodalom az egész világ közvéleményének érdeklődésének középpontjába került. Ilyen méretű nemzetközi érdeklődésre és elismerésre nem volt még példa irodalmunk történetében. Részévé vált irodalmunk a mai élő világirodalomnak, publicisztikai cikkeink, vitaírásaink nagy elismerést szereztek, József Attila versei megjelentek franciául... Mindez természetesen csak előjátéka annak, ami ezután következik a magyar irodalom fejlődésében. Az első csatát megnyertük, de korai volna a megnyugvás. A visszahúzó erők még a közgyűlés előtt, de a közgyűlés után is megpróbálták elhallgatni, vagy megmásítani az eseményeket, mint például a Szabad Nép közismert szerkesztőségi cikke, Nógrádi Sándor és Friss István cikke. Mi igyekszünk elmondani és megismerni a valódi tényeket és tájékoztatni a közvéleményt a teljes igazságról mondotta, de kérjük a közvélemény segítségét is az igazságért vívott harchoz. Független önálló magyar bel- és külpolitikát! Rövid bevezetője után átadta a szót a hallgatóságnak. A majdnem ezer főnyi tömeg soraiból egymás után emelkedtek szólásra a jelentkezők. Az első felszólaló egyetlen kérdést intézett Háy Gyulához: „Mondja meg, hogy amit ma az újság ír és a rádió bemond, az a színtiszta igazság-e, vagy irányított a sajtó és a rádió munkája?" A második felszólaló, Rácz Ernő újságíró, a győri írócsoport tagjai, a vagongyári dolgozók nevében, a jelenlévők hatalmas tapsával kísérve megkérdezte: mi van a magyar urániummal? Mit jelentsen ez a nagy titkolózás a magyar uránium körül? Más felszólalók Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabjának bemutatása körül tapasztalt huzavona okait tudakolták, Lendvai Mihály, a győri írócsoport tagja megkérdezte, mi a véleménye arról, hogy Farkas Mihály bűnperét a közvélemény kizárásával akarják megrendezni, noha az egész ország közvéleménye egyhangúlag követeli a nyüt tárgyalást? Ugyancsak megkérdezte, milyen lehetőséget látnak íróink a független, önálló magyar belpolitika és külpolitika kialakítására? Többen bírálták a Szabad Népet, mely kullog az események után, nem írja meg az igazságot. Mások a nehéz lakásviszonyok enyhítésére ajánlották, hogy a szovjet katonatiszteknek és családjaik részére elfoglalt, de még most is üresen álló lakásokat adják át az ínségeseknek. Többen szóvá tették, hogy Rákosi Mátyás hibás politikáját a pártlapok nem merik bírálni, még mindig elvtársnak nevezik, a többi lapok ugyanakkor keményen bírálják és önkényuralomnak jellemzik a működését.