Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
október 10. - 3. Az értelmiség részt kér... GY-S-M Hírlap
tankönyvek kiadását. Gárdonyi Géza, a győri írócsoport tagja, a pedagógusok lakásügyeinek emberséges elintézése ügyében, s az adminisztrációs terhek megszüntetéséért emelt szót. Szilassy István ügyész bírálta egyetemi oktatási rendszerünket, amely képtelen megoldani feladatait, nem nevel önálló szakembereket és áthághatatlan korlátokat állít azok elé, akik kitűnő szakemberek lennének ugyan, de az általános osztályzat, vagy egyéb okok miatt kívülrekednek az egyetem falain. Mohácsi Ferenc, a győri MTH Tanulóintézet tanára, Fédermayer István gimnáziumi tanár és Csizmadia Győző gimnáziumi igazgató ugyancsak az iskolázás, a pályaválasztás körüli hibákat tette szóvá. Kéri Vendel és Csukli Jenő, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársai követelték, hogy szűnjék meg a ma még mindig érvényes cenzúra a tudományos cikkek közlésénél, amely arra kárhoztatja a fiatal kutatókat, hogy vitacikkeiket az asztalfiókba zárják, vagy meg sem írják. Szakfolyóirataink helyet adnak ugyan olyan cikkeknek, amelyek ma is népszerűsítik a gyakorlatban már régen megbukott mezőgazdasági termelési módszereket, de mereven elutasítanak minden olyan vitacikket, amely a fentiek tarthatatlanságát és tudományosságát tényekkel bizonyítja. Jóború Magda vitazáró összefoglalójában megígérte, hogy az itt elhangzott panaszokat, javaslatokat és kéréseket továbbítja az illetékes szervekhez, s ami saját hatáskörébe tartozik, igyekszik minél előbb megvalósítani. Az egyetemi felvételek dolgában helyesnek tartom mondotta azt az itt kialakult véleményt, hogy vegyünk fel mindenkit, aki tovább akar tanulni. A legjobb tanulók elhelyezéséről intézményesen kell gondoskodnunk, a többi pedig oldja meg saját erejéből. Az egészséges szelekció következtében úgyis csak azok maradnak az egyetemen, akik képesek az anyagot elsajátítani, hajlamosak az elmélyült munkára. Helyeselte a felszólalók részéről elhangzott igényt, hogy mélyrehatóan elemezzék politikusaink és közgazdászaink az ország gazdasági helyzetét, különösen az iparosítás és a kollektív mezőgazdaság fejlesztése problémáit, mert véleménye szerint a második ötéves terv előirányzatai sem adnak megnyugtató feleletet ezekben a fontos kérdésekben. Ez a vita mondotta meggyőzött arról, hogy az értelmiség érzi felelősségét az ország építésének ügye iránt, s nekünk, akik felelős beosztásban vagyunk, az lesz a dolgunk, hogy tettekkel bizonyítsuk be szilárd elhatározásunkat a néppel való együttműködésre. 121