Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

október 4. - 1. A győri írócsoport közgyűlése után GY-S-M Hírlap

hangsúlyozta néhány felszólaló. Ez utóbbi vita még tart, ellenben teljes az egyetértés abban, hogy elmúlt az idő, amikor „menet közben a vezetővel beszélni tilos" volt, és hogy végleg elmúlt, ebben az írók kiállásának nagy szerepe van. A pesti írók tábora lényegében egységes maradt, sőt még inkább egységessé kovácsolódott a sztálinizmus korszakában. Győrött megzavarodtak a frontok, s ami még nagyobb baj, csökkent az írói munkába vetett hit. Ezért a pesti közgyűlés tanulságai áttételesen érvényesek Győrött, s az sem közömbös, hogy a vidéki írók és írócsoportok ügye alig-alig foglalkoztatta a pesti közgyűlést. A saját fejével kell tehát a győri írócsoportnak gondolkoznia, hogy eredményes munkát tudjon végezni. Viszont megkönnyíti a munkát, hogy az illetékesek több tekintetben elébe mentek az írócsoportnak. A Megyei Pártbizottság vezetői nagy figyelemmel vettek részt a közgyűlésen. Régi sérelmek orvoslásával, zavaró mozzanatok kikapcsolásával nagy lépést tett a közgyűlés az eszmei és gyakorlati egység felé. Félreértéseket oszlattak el, taktikusnak vélt ballépéseket fordított jóra több önkritikus felszólalás. Határozat született, hogy az írócsoport és a megyei lap szerkesztősége is megbeszéli a közös problémákat. A Megyei Pártbizottság képviseletében Zalai Emil elvtárs elmondotta egyebek között, hogy a marxizmus nem elsődleges kritériuma az irodalmi tevékenységnek, mindenkinek helye van az írócsoportban, aki a magyar nép érdekeit akarja szolgálni. írjanak az írók mindenről, amire ihletük van. A párt kötelességének tartja a helyi kezdeményezések serkentését, az irodalmiakat is. A mondanivaló szabadságából következik a különféle stílusirányzatok szabadsága is. Számolni kell azonban azzal, hogy a kezdő írónak kenyérkereső foglalkozása is van, segíteniük kell a felettes szerveknek abban, hogy alkalmuk legyen az élet sűrűjét megismerni. Erre vonatkozóan kaptunk is ígéretet. A lehetőség határai között javítani kell a munkafeltételeket is. Hortobágyi János elvtárs a szünetben érdeklődött is ez irányban. Az írónak sokoldalúan kell képeznie magát, sok javaslat hangzott el ebben az ügyben is. A csoport eredményesebb munkája érdekében rendezni kell három hónapon belül a tagság kérdését, ezért a közgyűlés öttagú revíziós bizottságot választott (Bertalan Lajos, Dávid József, Grábics Frigyes, Lendvai Mihály, Rácz Ernő). Jó gondolatok merültek fel a tematikára vonatkozóan is. Szót kell emelni a szakértelem megbecsüléséért, az értelmiségi határozat szellemében. Ez áll az írócsoportra is. Szüksége van az írócsoportnak, de az egész győri közműveltségnek mindenkire, akit készültség és jószándék a közös