Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

delegáltjai egymás után adtak számot ereményeikről, számoltak be követeléseikről, problémáikról. Amikor megérkezett a hír, hogy Szigethy Attiláéknak sikerült rendet teremteniük a Városházán, vita alakult ki, hogy oda visszatérve folytassák az ülést, vagy a Városházán maradt csoport csatlakozzon a Kamaraszínházban lévőkhöz, végül ez utóbbiak mentek vissza a városi tanács épületébe. Szabó György, majd Szigethy Attila megkésett nyitóbeszéde után megkezdődött (folytatódott) a gyűlés, hozzávetőleg hatszáz fő részvételével. Este nyolc óra tájban kezdődött az érdemi tanácskozás. Először a megyék küldöttei számoltak be (ismét) a helyi eseményekről, adták elő terveiket, javaslataikat, követeléseiket. A beszámolók összecsengenek, miszerint a felszólalások nagyrészt megegyeztek az általános követelésekkel, jelszavakkal. A cél az volt, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kormány határozataival kapcsolatban. Mivel még ekkor is túl sokan voltak jelen, s a parttalan hozzászólások veszélyeztették, hogy a gyűlés érdemi eredményt tudjon hozni, szűkebb bizottságot alakítottak, amely külön tanácskozott. Ülését egy tatabányai küldött mint korelnök vezette. A küldöttek e testület előtt újra beszámoltak kapott feladataikról, előadták magukkal hozott javaslataikat, a felszólalásokat, mintegy húsz-harmincat a Székesfehérvárról érkezett Apai Mihály jegyezte. A különbizottság saját vezetésére külön elnökséget is választott, ennek vezetője Szigethy Attila lett. A különbizottság megfogalmazott majd elfogadott egy határozati javaslatot,

88 ezt a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, tízfős elnökséget választottak, amelyet megbíztak, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal. A DNT vezetőségébe beválasztott vidéki küldöttek továbbra is Győrött maradtak, részvételükkel október 31-én a tanács megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta elnökségét, a titkárságot. Az ülésre Dudás József, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Bizottmány elnöke feleségét küldte Szigethy Attilával tárgyalni. Dudás ugyancsak ellenkormány alakítására hívta föl Szigethyt, aki természetesen őt is visszautasította.

89 Hosszas politikai vita után érkezett a hír: Nagy Imre bejelentette Magyarország semlegességét, a kilépést a Varsói Szerződésből, egyben Maiéter Pált, akit a budapesti fegyveres harcok egyik vezetőjének tudtak nevezte ki a Honvédelmi Miniszter első helyettesévé; ezek hatására bizalmat szavaztak L. 55. számú dokumentumot. L. 96. sz. dokumentumot.