Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

pesti hidak lezárása miatt többen nem jutottak el hazáig, Burián Zoltán a műegyetem kollégiumáig ért csak el, ahol egykori diáktársaitól érdeklődött az események felől, majd még az éjszakai órákban visszautazott Győrbe. A fegyveres testületek és a pártbizottság továbbra is készültségben voltak, a tüzérlaktanya védelmére megkettőzték az őrséget, és megnövelt létszámú riadó-egységet állítottak föl. Tüntetésre vagy egyéb megmoz-dulásra azonban ezen a napon még nem került sor. A dolgozók követelésére október 25-én több üzemben is rákötötték a rádiót a helyi hangosbemondóra. A Minisztertanács elnökének és a párt új első titkárának a beszédét hivatalból is meg kellett hallgatni, másfelől így remélték felszámolni a csoportosulásokat, kielégítve a dolgozók információigényét. Ugyanakkor, fokozva a védelmi készültséget, fel is fegyverezték az üzemek megbízhatónak tartott funkcionáriusait. A fegyveres testületek {ekkor már beleértve a pártbizottságot is) fenntartották, sőt fokozták a készenlétet, a Budapestről hajnalban visszaérkező Burián Zoltán géppuskás honvéd járőrökkel találkozott a vasútállomás közelében. A honvédség ezen a napon adott át nagy mennyiségű fegyvert (géppisztolyokat, lőszert és egy láda kézigránátot) a pártbizottságnak, Krecz Géza rohamlövegeket és katonákat vezényelt a pártház védelmére. Rádióösszeköttetést építettek ki a szovjet és magyar katonai egységek, valamint a pártbizottság között. A rohamlövegeket később ugyan Moór ezredes utasítására visszarendelték, mert a hadosztályparancsnok információi szerint más fegyveres feladat volt készülőben, és erre tartalékolta katonáit, másfelől Krecz őrnagy tájékoztatása alapján nem tartotta alkalmasnak a zömmel Győrből és környékéről származó katonákat egy esetleges megmozdulással szemben.

26 Ez ellen a megyei pártbizottság első embere, Hortobágyi János tiltakozott; éles vita kerekedett közte és Moór ezredes között. Ebben hatalmi, presztízsszempontok is szerepet játszhattak: a helyőrség felhasználásáról egyaránt rendelkezhetett a megyei párttitkár és a hadosztályparancsnok; a kialakuló szituációban érdekeik ütköztek: Hortobágyi a hatalmát még őrző párt védelmét, Moór ezredes a hadsereg megőrzését tartotta elsődlegesnek. Küzdelmükből a győri forradalom meríthetett erőt: a délutáni tüntetés Krecz Géza pere, Budapesti Katonai Bíróság, B. 247/1957. Moór Ferenc vallomása az elsőfokú tárgyaláson. L. 167. dokumentum.