Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Dominkovits Péter: Egy évtized a XVII. századi Győr vármegye történetéből

Egy évtized a XVII. századi GyŐr vármegye történetéből A Győr város és a történeti Győr megye múltja iránt érdeklődők illetve az adott korszakok kutatói 1995 őszén örömmel tapasztalhatták, hogy a győri Megyei Levéltár hosszú kiadványozási szünet után három, az országos történetírás számára is nagy jelentőséggel bíró munkát jelentetett meg. A nagyon tehetséges ifjú történész, Pálffy Géza tiszteletet parancsoló erudícióra, forrásbázisra építve, monografikus igénnyel dolgozta fel a királyi Magyarország XVI-XVII. századi katonai igazságszolgáltatását. A másik két kötet további kutatásokat indukáló, azoknak fontos bázisát adó forrásközzéadó munka. Míg Néma Sándor főlevéltáros 22 db, 1672-1825 közötti (illetve év nélküli), döntően a Győr megyei Sokoróaljáról származó „hegybéli artikulust" tett közzé, addig a fent említett kiadványozás hátterében meghúzódó tudományszervezési munkák vezetője, Gecsényi Lajos, a győri Megyei Levéltár igazgatója, Győr vármegye 1617-1626 közötti közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvi bejegyzéseinek regesztáit azaz esetünkben: a latin nyelvű szöveg magyar nyelvű tartalmi kivonatait publikálta. Az alábbiakban e kötetről szeretnék egy-két szót ejteni. A kötet egy több éves regionális kutatási program egyik eredményeként jött létre. 1986-ban az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztálya anyagi támogatásával, illetve szakmai irányítása mellett egy nagyszabású, országos forráskiadó munka - nem előzmények nélkül - vette kezdetét. E tevékenység célja: egységes szempontok alapján hozzáférhetővé tenni a hatalmas forrásértékű XVI-XVII. századi vármegyei közgyűlési és az attól mechanikusan nem elválasztható törvénykezési jegyzőkönyveket. Az egyes megyei kötetek elkészülte után (PestPilis-Solt, Vas, Zala, Zemplén, Győr) 1991-ben a Győr-Moson-Sopron megyei levéltári szervezet és a Vas Megyei Levéltár egy történetileg sok szálon kapcsolódó, nagyobb területi egység forrásanyagának ezirányú feltárására pályázott, s nyert támogatást. A fent említett győri regeszta kötet e kutatási program időben utolsó eredménye.

1 A 707 db regesztát magába foglaló, egy évtizedet felölelő Győr megyei kötet tartalmi előzménye öt évvel korábban jelent meg. Az 1580-1616 közötti időszakot 1104 db regesztában feldolgozó munka bevezetője Győr megye korabeli társadalom és településszerkezetét, közigazgatását is röviden, tömören, lényegrelátóan felvázolja, melyhez a regesztázó e kötet olvasóit is utalja.

2 Mindkét regeszta kötet alapját paleográfiai, értelmezési nehézségek sorát rejtő korabeli jegyzőkönyvi fogalmazványok jelentették. A megyetörténet alapvető forrása - a kor általános országos gyakorlatát tükrözve - öt tanácskozási típust különböztetett meg; a közgyűlést (congregatio generális), részközgyűlést (congregatio particularis), a törvényszéket (sedes iudiciaria), a pecsételőszéket (sedes sigillatoria) és