Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Dominkovits Péter: Egy évtized a XVII. századi Győr vármegye történetéből

lefoglalta, a Komárom megyei némaiak a gönyüi szántókat, legelőket, halászóvizeket élték: 678., 692. sz. reg.). A konfliktusokon keresztül tükröződő, gazdálkodással kapcsolatos bejegyzések a XVI-XVII. századi Győr megye és Győr város kutatásának egy fontos, kevéssé megkerülhető problémájára is rávilágítanak. Ez a szűk megyei törvényhatóság és az erődvárosként funkcionáló megyeszékhely - ami egyben a megyegyűlések helye - a korabeli Sopron, Vas megyei helyzettel nem egyező sokszálú, szerves összefonódása. Az említett problémakörben ilyen a legeltetés kérdése, a környező puszták használata (például Szentvid bérlete: 643. sz., Ikrény határainak élése 119. sz. reg.), győri kereskedők megyei pusztabérletei (például Beccaria Virgil esete). A győri vár katonaságáról, katonái és a mezőváros, megye lakosságának érintkezési tereiről is (például 107., 169., 171., 274., 299-300., 329., 484-485. etc. sz. reg.), miképpen a céhes életről is (például 55., 62. sz. reg.) adatokat nyerünk. Már ezek alapján is kijelenthető: a korszak település és társadalomtörténeti kutatásában célszerű e szerves összefonódás figyelembevétele. Ezt természetes egy további - más irányú - vizsgálati kör csak aláhúzza: ez a vármegyei nemesség egyik sűrűsödési pontja; ami a győri vár, a megyei hivatalviselő réteg és a mezővárosi hivatalviselők közötti családi kapcsolatok, s az ennél is nyilvánvalóbb tény: a két hivatalviselői kar közötti átjárás lehetősége és gyakorlata.

6 A kötet egyháztörténeti kutatások egy fontos kérdéskörére, a győri vár protestáns katonáinak mezővároson kívüli, pataházi vallásgyakorlatára is fontos adatokat ad (89., 204., 535-537. sz. reg.). A feltárt forrásanyagban a történeti etnográfia kutatói is több nagyon értékes jegyzőkönyvi bejegyzéssel találkozhatnak: ilyen például a mérgesi malomra (108. sz. reg.), vagy a szőlőhegyekben végzett munkák (metszés, nyitás) díjszabására vonatkozó (1624:463. sz. reg.). A folklór kutatók publikálatlan boszorkányvádakra is akadhatnak (Gyömöre, 1623: 373., Nagybajcs, 1624: 501. sz. reg.). . A kötet - mint jeleztem - a különböző felsőbb parancsok, leiratok, ítéletek, adózással, katonaállítással kapcsolatos végzések, végrehajtások, a törvényhatóság igazgatási, jogszolgáltatási fórumai előtti armális kihirdetések, tiltások, ellentmondások, birtokperek, zálogolások tükrében a XVII. század eleji Győr megye településeiről, birtok és gazdasági viszonyairól, nemesi családjairól, a nemesi községek jogi helyzetéről ad képet. Mindeközben a megye mint törvényhatóság működését is bemutatja, felhívja a figyelmet egy érdekes korabeli jelenségre: a korabeli Győr megye több esetben a nagyobb szomszédos, vagy régióbeli törvényhatóságok (Sopron, Vas, Veszprém, Zala) végzéseit is figyelembe vette (543., 547., 549/d. sz. reg.). Közli annak rendszabásait, s az olvasó a tisztújításokon keresztül a vármegye hivatalviselő elitjét is megismerheti.

7 Az ismertetést csak abban a reményben zárhatom, hogy még több hasonló kiadványt nyerünk megyénk s a megyei települések történetéről!