Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Dominkovits Péter: Egy évtized a XVII. századi Győr vármegye történetéből

elvétve az adófelülvizsgálati széket (sedes rectificatoria). A latin nyelvű forrásban csak kisszámú magyarul íródott - nyelvemléknek nem számító - szövegrész található (373., 425., 493., 499., 535. sz. regeszták). Túlzás nélkül, s a forrás korlátait is felmérve kijelenthető: e kis kötet nagyon fontos adattára a Kisalföldet, közelebbről a történeti Győr megyét vizsgálati körébe vevő mind országos, mind regionális és lokális kutatásoknak.

3 A Skolek Imre (1618-ig), Szily Lőrinc, majd Nagy Gergely (1622-től) vármegyei jegyzők működése során elkészült jegyzőkönyvek információ tartalma roppant széleskörű. A regesztákból összességgel képet kaphatunk a megye mint közigazgatási, jogszolgáltatási egység intézményesült hivatalos kapcsolatrendszeréről, igazgatási és bíráskodási tevékenységi köréről. így a kötet törvényhatóság tevékenységi körének megfelelően szól az országos események megyei vonatkozásairól. A bejegyzések között megtalálhatók a király, a nádor, az országbíró és a Magyar Kamara különböző okokból a vármegyéhez küldött leiratai (országgyűlések összehívása, törvények kihirdetése (például: adózási, katonaállítási kérdések, bíráskodás). Közülük gazdaság- és pénztörténeti szempontból külön kiemelkednek a pénzhasználattal kapcsolatos királyi parancsok. Az országos politikatörténet számára is fontosak azok a bejegyzések, amelyek a Bethlen Gábor-féle rendi mozgalom, felekezeti, függetlenségi harcok eddig ismeretlen helyi vonatkozásairól szólnak. (Pl. a megye nemesei Bethlen Gábornak szándékoznak adót fizetni: 152. sz. reg.; meghívó a besztercebányai országgyűlésre: 163. sz. reg.; katonaállítás: 189. sz. reg.; a Bethlen hadaiban szolgálók rebellissége: 457. sz. reg.) Hasonló fontosságúak a megye kettős adóztatású területére vonatkozó bejegyzések. Maga a tény, hogy peremterületként a megye déli része - két járást érintve - a magyar és a török adóztatás övezete volt, Ráth Károly forráskutatása, forrásfeltárása nyomán szakberkekben már a XIX. század második felében ismertté vált. A századelőn Sörös Pongrác és Molnár Szulpic bencés rendtörténettel kapcsolatos kutatásai ezt csak megerősítették, a rendi levéltár alapján információinkat bővítették. E szisztematikus forrásközzéadás a tény megszilárdítása mellett új információkat is ad e terület adózási rendjéről (134., 698., a Sokoró mint a töröknek alávetett terület: 488. sz. reg.). Az időszak fontos kérdéskörein, az adózáson, katonaállításon kívül a kötet nagyon sok fontos adattal szolgál Győr megye birtoklástörténetére, a jobbágy és kisnemesi települések - döntően legelőhasználatból származó - gazdasági konfliktusaira (például: a bácsai nemesek és Révfalu lakói közötti legeltetési per: 158. sz. reg.), a megye települési, gazdasági viszonyaira (ilyen például: az extenzív állattartás, a szarvasmarha kereskedelemmel is erősen összefüggő legeltetés: 205-208., 304. sz. reg., az elpusztult falvak határainak használatára; Kerekszentmiklós határait Homoród, Mórichida, Bodonhely, Szentmihály lakói élik: 644. sz. reg.). Olykor ezek a konfliktusok - természetükből eredően - túlléptek a megyehatárokon és Sopron, Mosón, Komárom megye határos községeivel kapcsolatos súrlódásokról tudósítanak. (Pl. Sövényháza határait, halászóvizeit Lébény falu több lakosa