Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

Bönyiek, és több helységek az ellenségeknek szabados, és tettző pusztíttásit, rablásit, és itt ott öldökléseit is". (Uo. 51. p.) A napóleoni háborúk félelmetes hatásáról tudósít Jankovich Miklós (J***), mikor leírja, hogy az „1809. Esztendőben Győrnek elfoglalása után, a' Franczia Sereg Hazánk kebelében nyomulván... Buda Várának Polgárjai és Tanátsa felbuzdítatott egy fogadás tételre, mely szerint azon esetre, ha Várossá' közel lévő rettenetes ellenség Ostromától és Sarczolásátol ment maradna, kívánná Sz. István Ditső Királynak Napját, melynek jobb marokja (nem keze) nálok tiszteletben tárta tik különös fényességgel, 's hálaadással esztendőnként ünnepelni." S 1810-ben el is nyerte „ezen jeles napot, úgy, mint a' Városnak tulajdon ünnepit..." (1819. VIII. 126. p.) A következő évben, 1820 februárjában jelent meg Hohenegger Lőrinc (17821842) naplója: Győr' ostromlásának Napló könyve 1809-dik Esztendőben. (1820. II. 47-89. p.) A szerző az ostrom idején a teológiai főiskola tanára volt, majd 1816-1826 között fertőrákosi (Kroisbach) plébános. 1827-től ismét Győrben élt, kanonok és a főiskola prodirektora volt.

1 A naplóból napról-napra követhetők az események a résztvevő szemszögéből, érzékletesen kiviláglik, milyenek voltak a városban lakók mindennapjai az ostrom alatt. ÉLETRAJZOK Életrajzokat nagy számmal találunk a folyóiratban. A Győr megyei és győri vonatkozásúak között a legjelentősebb talán Guzmics: Révai-életrajza (1830. III. 3-44. p.), amelyet Révai levelei alapján írt. Fejér György Molnár K. János, Rájnis József, Brassói Miller Ferdinánd Jakab (1820. IX. 60-75. p., 1823. IX. 3-35. p., 1824. VII. 36-58. p.) emlékezetét készítette el abban az időszakban, amíg győri tankerületi főigazgatóként itt tevékenykedett. Egy másik adatcsoport a nekrológok, amelyek gyakran hosszabb-rövidebb életrajzot is közölnek. A munka kereteit szétfeszítenék ezek az adatok, ezért csak Téti Takács Józsefét emeltem ki közülük, amelyet Horváth Endre értesítése alapján Thaisz közölt. (1821. V. 112-114. p.)

18 NEVELÉS ÉS OKTATÁS, BÖLCSELET, FILOZÓFIA A Fejér által megfogalmazott nemzeti kimíveltetés legfontosabb eszközei között szerepel a nevelés és oktatás. Nevelési tárgyú munkát jelentetett meg Pucz Antal (1767 körül született) ballonyi plébános, aki a honorácior értelmiség egyik képviselőjeként a kanti individualitás-eszmét, a szubjektum fontosságát hangsúlyozza írásaiban, mint a Kant' Filosofiájának fő Resultatumai (1818. XI. 32-51. p.), Az akarat szabadságáról (1828. X. 49-63. p.). De pedagógiai tárgyú írásában, A' Nevelésbeli Fenyíték mineműségéről (1819. VII. 58-63. p.) is azt a problémát veti fel, „miképpen lehessen a' törvényes kénszerités alá való vettetést a" szabadsággal való éléssel meg egyeztetni? Mert kénszerités szükséges. Miképp birok szabadsággal Kénszerités mellett?" (Uo. 59. p.)

19