Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
Federmayer István: Adalékok Révai Miklós győri éveihez
kapcsolatban: „Ez úgy volt akkor". Mármost ha valaki 1781-ben ír dicsérőleg U. József magyar barátságáról mely 1765 óta többször megismételt utazásai alkalmával nyilvánult volna meg trónraléptéig, az bizonyára nem teszi hozzá mintegy távoli időkre utalva vissza, ez úgy volt akkor, mert ennek nem lett volna értelme." 2 A Révai-féle Tervezet elején olvasható dicséret igazolja Némedi feltevését. Amikor azt állítja, hogy József minden más népnél jobban szereti a magyarokat, az tőle nem hízelgés, törleszkedés (ez nem egyeztethető össze Révai jellemével!), hanem inkább politikai meggyőződéséből fakad. Már Nagyváradon, Mária Terézia gyászünnepén mondott latin nyelvű beszéde is a trónörökös iránti feltétlen bizalomról tanúskodik. Az a tény, hogy csak József császárról nem írt elégiát a Habsburg-ház akkori tagjai közül, azzal magyarázható, hogy később már nem értett egyet vele, amikor a birodalmi gondolatot mindenáron, a magyar érdekeket is sértve meg akarta valósítani. A Tervezetből egyértelműen bizonyítható, hogy a Bessenyei írását tagoló címek valóban Révaitól származnak: A Jámbor szándék 1790-es kiadás 30. oldalán: A TÁRSASÁGNAK RENDTARTÁSAI ÁLTÁLJÁBAN, 33.oldaI: A TÁRSASÁGNAK MUNKÁI, 36. oldal: A TÁRSASÁGNAK HASZNAI latinul itt mind megtalálhatók.(Societatis Culturae Linguae Hungaricae Ordo, Labor praecipuus, Utilitas). Révai logikus gondolkodására, rendszeretetére vall, hogy az egész tervezet éppen a címek révén áttekinthető formát kapott. Nyolc fejezetből áll. 1. Bevezető 2. A Magyar Nyelvművelő Társaság haszna 3. Az alapok meghatározása 4. A Magyar Nyelvművelő Társaság rendje 5. A titkár és a hozzá tartozó dolgok helye 6. A Magyar Nyelvművelő Társaság legfőbb munkája 7. A Magyar Nyelvművelő Társaság állandó kiadásai és a nyereség felosztása 8. Kérelem néhány királyi engedélyért. Ezek az apró egyezések tehát valószínűsítik Némedi állítását. Természetes, hogy Bessenyei más írásainak nyomát is fellelhetjük a Tervezetben. így például a MNyMT haszna c. fejezetében a Magyarság c. röpirat példázatát vette át: a görög tudomány és nyelv összefüggéséről. (Püthagorász és az egyiptomiak) Ám a II. Józsefnek átadott Tervezetben olyan jellemző gondolatok is vannak, melyek sem Bessenyeinél, sem Révai 1790-es Planumában nem találhatók. Ilyen például az újságírásból származó közhaszon pragmatikus emlegetése. A lap megjelenése az államkincstárnak, a postának is hasznot jelent! Sokkal részletesebb és átgondoltabb a Társaság alapjairól szóló fejtegetés, mint ahogy azt a Jámbor szándékban mintegy csak odavetett megjegyzésként olvashatjuk. Révai a három pénzforrásnak nemcsak működését, várható hasznát sorolja fel, hanem a kiadásokat is, melyek ezeket terhelik. Minderről szabályos költségvetést készített.
