Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Horváth József: Sopron XVI-XVII. századi könyvkultúrájáról

is ellátták a közreadók - nagyban megkönnyítve ezzel a kötetet használók dolgát. A különböző személyek által, többnyire a város vezetéséhez, segélykérés céljából írt levelek számos értékes adatot tartalmaznak Sopron művelődéstörténetével kapcsolatosan, bemutatva azt a mecénási szerepet is, melyet a város vezetése a tudomány és az irodalom támogatásában felvállalt. Ez utóbbi közismertségét bizonyítja azon művek sora, melyeket szerzőjük Sopron város tanácsának ajánlott. Több művével - közte kéziratos emblémagyűjteményével - szerepel például a sorban Kőszegi Szekér Mátyás magyar iskolamester, de közzéteszi a válogatás Lackner Kristóf 1617-ben kelt levelét is, amelyben felajánlja a városi tanácsnak „Cura Regia" című iskoladrámáját. Találunk viszont féltucatnyi olyan levelet is, melyet Lackner Kristófhoz, mint polgármesterhez címeztek ... Szinte rendszeresen fordul kéréseivel a városhoz Ábrahám Hossmann császári történész, aki - több más mellett - Sopron krónikájának megírására is vállalkozna. A sok érdekesség közül egyet említenénk még, mint szélesebb körben is értékés adatot: Ferenczffy Lőrinc 1628-ban kelt levelét, melyben értesíti a városi tanácsot, hogy megvett egy Prágából származó teljes nyomdakészletet, amit egy megkezdett nagy művének kinyomtatására fog használni - ehhez kéri a tanács anyagi segítségét. Érdemes egy pillantást vetni a levelek keletkezési helyére is! Az 53 levél közül 50 esetében tudták a közreadók a helyet megadni: közülük 12 Bécsben, 11 pedig Sopronban kelt, míg a további 27 levélen 19 keletkezési hely „osztozik", közte Jéna, Lipcse, Frankfurt, Regensburg, Tübingen, Boroszló, Grác, Pozsony, Nagyszombat, Kőszeg, Pomogy, Csernelháza és Lépesfalva. E névsor a város kiterjedt kapcsolatait mutatja. Az összeállítás harmadik fejezete Lang Mátyás (1622-1682) soproni evangélikus lelkész levelezéséből és irataiból ad válogatást, négy alfejezetben összesen 61 dokumentumot közzétéve az 1655 és 1671 közötti évekből. Először a „Könyvekkel kapcsolatos levelezése" cím alatt olvashatunk 22 dokumentumot: e levelek címzettjei illetve feladói között külföldi egyetemek professzorai, nyomdászok, könyvkereskedők, valamint „magánszemélyek" egyaránt találhatók. Majd az „Ödenburgisches Frühgebet" című imádságoskönywel kapcsolatos 16 irat következik - döntő többségében Lang Mátyás és Johann Wittigau lipcsei nyomdász levélváltásai, melyekből a megbízás elvállalásától a kötetek leszállításáig követhető nyomon a mű sorsa. Némi magyarázatra szorul a harmadik alfejezet címe: „A Conciliorum omnium ... collectio-val kapcsolatos iratok". Lukas Lichtenauer özvegye, Katalin asszony 1663-ban kelt végrendeletében 500 aranyat hagyott az evangélikus gyülekezet könyvtára számára, kikötve, hogy abból Lang Mátyás a Párizsban megjelent „Conciliorum omnium generalium et provincialium collectio regia" című, a zsinatok történetét és határozatait, valamint a pápák életrajzát tartalmazó 37 kötetes sorozatot szerezze be és díszes kötéssel ellátva helyezze el a gyűjteményben, az ő emlékezetére (Friedrich Károly: „Concordia" 500 aranyért. Végrendelet és könyvtörténet. In: Soproni Szemle 1991. 2. sz.