Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa

árvízveszély keletkezhet. Éppen ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Ipar-csatorna megépítése. Az első világháború előtt megkezdték az Ágyúgyár építését, amely az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb üzeme lett. Az itt készült hadfelszerelési cikkeket vízi úton akarták elszállítani, ezért megkezdték a 2,3 km hosszú, 8-11 m mély Ipar-csatorna építését, amely csak 1924-ben készült el, azonban hajózási célokra soha nem használták. A XX. század 80-as éveiben ismét nagyszabású vízi munkálatokat végeztek Győrnél a Mosoni-Dunán. Új medret építettek a Mosoni-Dunának, amelyet „Püspökerdei átmetszés"-nek neveznek. Az új meder a Szúnyog-sziget keleti végétől kezdődik és délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az új meder hossza 2200 m, ami 4250 m hosszú mederszakaszt rövidít le. A töltések magasságát (az 1,5 m biztonság figyelembevételével) 115,9 m B. f. tervezték. Az új meder fenékszélessége 75 m, tetőszélessége 120 m, a töltések tengelytávolsága 250 m. Az új folyószakasz mélysége 2,5-3,0 m (Göcsei I. 1985). Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható, ahol nemzetközi evezősversenyeket is szervezhetnek (1., 2. ábra). A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel zárták le. így egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amelyet fürdőzésre tettek alkalmassá (Arany-part). A belvizeket gyűjti össze és a Mosoni-Dunába vezeti Sáráspuszta mellett a Révfalui-csatorna és Bácsa déli végénél a Bácsai-csatorna (Bácsai Holt-Duna) mindkettő a Duna egykori mellékága volt. A város másik nagy folyója a Rába. - A Rába a Keleti-Alpokban ered, Szentgotthárdnál lép magyar területre. Sárvár alatt a folyó a Rábaközhöz ér, amely a Rába hordalékkúpja. A hordalékkúp déli és keleti oldalán szabályozott mederben folyik Győr felé, ahol a Mosoni-Dunába ömlik. A nagy esés következtében a Rába igen heves vízjárású. Árvizei gyorsan futnak le. Általában márciusban szállítja a legtöbb vizet, amikor vízgyűjtőterületén olvad a hó. A legnagyobb árvizek akkor keletkeznek, amikor a hóolvadás bő esőzésekkel jár együtt. A vízállás ingadozása Nick alatt eléri a 6 m-t, Győrnél a 8 m-t is meghaladja, de ez már a Duna visszaduzzasztó hatásának a következménye. A Rába szabályozását 1893-ban fejezték be. Győr és Sárvár között 80 átvágással a folyó hosszát 48 km-rel rövidítették meg. Győr és Rábapatona között a Rábának új medret ástak, amelyet Rábapatonagyőri-csatorna néven rajzoltak a térképekre. „A győr-patonai Rábacsatorna 11 850 m hosszúságúra terveztetett. A régi meder hossza ugyanezen ponttól 25 450 m volt, tehát a rövidítés 13 600 m. A hullámtér 400 m, 4 m koronaszélességű töltésekkel." (Rumy S. 1893.)