Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa
a vízhozamokat. Ezen az általános vízjáráson belül az év bármely hónapjában előfordulhatnak kisebb-nagyobb áradások, amelyek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok. A kisvizek hozama a Dunán kereken 570 m 3 /s, a közepes vízhozam 2025 m 3 /s. Az árvizek hozama lefelé csökken. Az 1954-es árvíz, amely elöntötte Szigetköz keleti felét (Révfalut, Kisbácsát és Bácsát is) vízhozamai: Pozsonynál 10 230 m 3 , Gönyűnél 8100 m 3 , Komáromnál 8000 m volt másodpercenként. A szabályozás előtt elég gyakoriak voltak az árvizek Győr környékén. A szabályozás óta először 1954-ben pusztított nagy árvíz Szigetközben és Győr város területén. Ebben az évben későn kezdődött az Alpokban, a magasabb régiókban a hóolvadás, amihez bőséges nyári csapadék járult július elején a Keleti-Alpok északi oldalán. A Duna vize annyira megáradt, hogy 1954. július 15-én Ásványrárónál, később Kisbodaknál és Dunakilitinél is átszakította az árvízvédelmi töltéseket és elöntötte a Szigetköz keleti felét. Révfalut, Győr szigetközi külvárosát a Mosoni-Duna felé erős árvízvédelmi gátak védték, amelyek nem szakadtak át. Ezzel szemben a Révfalut, illetve Győrt a Szigetköz felől védő körtöltés a Szigetköz keleti felét elöntő víztömegnek nem tudott ellenállni. 1954. július 20-án a Tábor utcánál átszakította a körtöltést, és néhány óra alatt a Mosoni-Duna hídfője kivételével egész Révfalut elöntötte a szennyes áradat. A mélyebb területeken, pl. a Szövetség utcában, a Bácsai út elején, a Damjanich utcában 3,6-4,0 m mély víz borította az utcákat, kerteket, házakat. Az utcákon motorcsónakokon mentették a házak padlásán rekedt lakosságot. Természetesen Kisbácsa és Bácsa mélyebben fekvő részeit is elborította az árvíz. (Kisbácsa és Bácsa akkor még nem tartozott Győrhöz.) A magas víz öt napig borította a szigetközi városrészeket, mert a gátszakadásokon keresztül ömlött a víz Szigetközbe, amely a terület délkeleti részén megrekedt. Itt ugyanis a Duna és a Mosoni-Duna töltései nem engedték visszafolyni a vizet a folyó medrébe. Az a helyzet állt elő, hogy a Szigetközben magasabban állott a víz, mint a Dunában. Csak akkor csökkent az árvíz szintje, amikor a Duna töltéseit Vének környékén felrobbantották és a vizet gravitációs úton visszavezették a Duna medrébe. Szigetköz 65 000 kat. holdnyi területéből 35 000 kat. hold került víz alá. 1387 ház rombadőlt, 2043 megrongálódott, összesen 3430 épület szenvedett árvízkárt (Sárközi Z. 1968). Az árvíz sújtotta területről 30 000 embert kellett ideiglenesen áttelepíteni. Győr város területén csak néhány régi ház ment tönkre, amelyek részben vagy egészben vályogból épültek. A téglából épült házak a magas vízben megrongálódtak, de nem pusztultak el. Az 1954-es árvíz összes költsége és az országban okozott kár 524,9 millió forint volt (Sárközi Z. 1968). Az 1965. évi „nagy dunai árvíz" a magyarországi szakaszon a vízügyi szervek védekezési munkája, szervezettsége és az előzőleg végzett árvízvédelmi munkák következtében nagyobb kárt nem okozott annak ellenére, hogy a Duna vízállása magasabb volt, mint 1954-ben. Csehszlovákiában a Csallóközben nagy területeket
