Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Tóth László: Kálóczy Lajos levele Teleki László haláláról

amely Telekiben „akadályát" látta az udvarral történő alkotmányos alkudozásnak. Végül legtöbben Hunfalvyval egyetértve betegségében látták az öngyilkosság legfőbb okát: „Meghasonlott lelkében, s miután egészsége úgyis alá volt ásva, lelki tusáját nem bírta legyőzni, tehát véget vetett életének". 4 1861. május 9-én Kálóczy Almásyékkal az „Angol királynő" szállóban szomorú szívvel elemezték a Teleki halála körül kialakult helyzetet, s az önigazolási taktikában felelős Almásy Pál kijelentette: „Teleki önfeláldozásának logikai következménye az volna, hogy a felirati párt jusson többségre". 2. „A renegát névhez tapadó vádat is elviselem" Almásy, aki egy időre ismét de facto átvette a vezér nélkül maradt, főként a volt emigránsokból álló parlamenti közösség irányítását, változtatván álláspontján, most határozottan kívánta a Deák-féle felirat győzelmét. Úgy gondolta, hogy Teleki önfeláldozása a formális logika szabályai szerint a másik pólus pozícióinak erősítését kívánja meg. Kissé kiszámíthatatlan politikai játszmáiban Almásyt is motiválta Teleki azon megjegyzése, hogy a felirati szavazás után úgyis „Deákkal fog tartani". A felirati párt győzelmének elősegítése tehát végső soron Teleki ki nem mondott végakaratának a teljesítése, felvállalása annak, amit Teleki már egészsége összeroppanása miatt nem tudott elvégezni. Almásy azonban a felirati indítvány győzelme érdekében nem sokat tehetett, ugyanis ő nem volt országgyűlési képviselő. Keserűen felsóhajtott: „Ki vállalkoznék azon kényes és háládatlan munkára, hogy az országszerte annyira népszerű határozat ellen a képviselők között korteskedjék?" Kálóczy Lajos némi gondolkodás után kijelentette: „Én kész vagyok a lehetetlennek látszót megkísérelni, sőt a renegát névhez tapadó vádat is elviselni". Hogy mi indította el erre a morálisan kétes értékű, nem mindennapi elhatározásra - csak találgatni tudjuk. Azt mindenesetre többször is kijelentette, hogy eleget szenvedett képviselőtársainak szúrós megjegyzéseitől, bántó szándékú kiszólalásaitól, amiért Telekinek tett ígéretét betartotta és csatlakozott a határozati párthoz. Másfelől pontosan tudta, hogy az ország alkotmányos rendjének helyreállításában a külföldre nem számíthat, Kossuth erőfeszítéseiben sem bízott igazán, így tudta, hogy a nemzet önmaga állhatatosságával, következetességével, s nem utolsósorban politikai ügyességével érhet el sikereket. Ehhez azonban szilárd egység és összetartás kell, nem jó az, ha a törvényhozásban két táborra szakad a képviselői kar. S végül az sem elhanyagolható, hogy politikai ars poétikájában az udvarral való egyezkedés elvetése mellett kitüntetett szerepe volt az európai liberális eszmék hazai meggyökereztetésének. Ezt úgy-ahogy a peák-féle felirati program is felvállalta. Kálóczy nagy titokban kezdte meg működését, csak Imrédy Lipót mosón megyei képviselő barátját avatta be a titokba, aki egyébiránt sokat segített neki a korteskedő munka során. A határozati párti képviselők körében kezdte a „capacitációt" a legnagyobb óvatossággal. A kezdeti titoktartást azonban elég