Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön
126. GALLUS 1942, 45. 127. TAKÁCS 1993a, 277-279. 128. GYXJM R.A. 281-68, 294-68. Mithay S. - Bottyán Á.: Első koroncói ásatás a Bábotán (1939). Győri Szemle könyvtára 16. Győr 1940, 3-12; GALLUS 1942, 39-46. 129. László Gy.: A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. ArchHung XVII. Bp. 1943, 7-15. 130. Közléséért hálás köszönettel tartozom. 131. Közlései: SZŐKE 1955, 87. 3. á.; TAKÁCS 1986, 35. 10. t. 1. 132. A legrészletesebben a feltárások vezetője, Gallus Sándor írt erről (GALLUS 1942, 45.): „A kutatóárkok által érintett E területen árpádkori földkunyhó maradékát találtuk. A földben csak a gondosan kiégetett sárpadka volt kivehető. A vastag cca 2 cm-es és erősen kiégetett sárpadka alatt a tűzhely szórványosan alá volt cserepezve." Az általa javasolt keltezést javította: SZŐKE 1955, 87. 133. Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Históriáé III. Bp. 1938., 12-27, 79-100. 134. Lovas E.: Győrvárosi és megyei régészeti eredmények a világháború után. GySz 2(1931)/l-3, 45-54; Uő.: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. Pannonhalmi Szemle 12(1937) 24-42; Uő.: Győr város régészeti katasztere. GySz 12(1941) 170-181 13(1942) 14-20; Uő.: Győr vármegye településtörténetének vázlata. Győri Kalendárium 1941, 32-41; Lovas E. - Orbán D.: Kajár történeti földrajza. GySz 10(1939) 42-50.; Uők: Koroncó történeti földrajza. GySz 10(1939) 127-137. Lovas E. e tárgyú munkásságát elemezte: UZSOKI 1965, 79-81. 135. MÉRI 1952, 49-67; MÉRI 1954, 138-154; MÉRI 1964. 136. Kovalovszki J.: A Visegrád-várkerti Árpád-kori faluásatásról. In: A magyar falu régésze Méri István 1911 - 1976. Öszeáll.: Uő. Ceglédi füzetek 23. Cegléd 1986, 61-63; Parádi N.: Az Esztergom - Széchenyi téri ásatás. ArchÉrt 100(1973) 232-247. 137. Kovalovszki J.: Ásatások Csepelyen. VMMK 8(1969) 235 - 252; Parádi N.: Sarvaly középkori pincéi és kemencéi. ArchÉrt 106(1979) 52-66; Holl, I. - Parádi, N.: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. FontArchHung. Bp. 1982; Uők: Die Erforschung des mittelalterlichen Dorfes Nagykeszi. MittArchlnst 12-13(1982-83) 207 - 225. 138. Parádi N.: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról. JPMÉ 1985, 129-134; Uő.: A Hács-béndekpusztai Árpád-kori edényégetőkemence (így!). ArchÉrt 94(1967) 20-36. 139. MERI 1962, 216; Uő.: Árpád-kori szabadban levő kemencék. ArchÉrt 90(1963) 273. 140. Müller R.: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez. VMMK 11(1972) 195 - 211. 141. SZŐKE 1954, 119-137; SZŐKE 1955, 86-90; SZŐKE 1962. 142. MITHAY 1956. 143. E munkálatok eredményeit röviden összefoglalta: TAKÁCS 1993a, 260-261, 264-265, 296-299. 144. Szőke B.: A Kisalföld honfoglaláskori betelepülése és az Árpád-kori települési rend kialakulása [kézirat, 1948]. E dolgozat felkutatására irányuló igyekezetem sajnos kudarcot vallott. Címét is az alábbi közlésből vettem át: KRAMMER 1962, 7. Hálás köszönettel tartozom T. Bíró Máriának és Szőke Béla Miklósnak a dolgozat felkutatása érdekében nyújtott segítségükért. 145. SZŐKE 1954, 119-137; SZŐKE 1955, 86-90. 146. SZŐKE 1955, 86-90.
