Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön

a stredovekého osídlenia v Hlohovci. AVANS v roku 1979. Nitra 1980, 157-158; SALKOVSKY (szerk.) 1989, 439-440. 204. Az itt folytatott feltárásokat közölte: RUTTKAY 1992, 593-610. 205. Ilyen pl. a térség Árpád-kori leleteinek első áttekintése is: HABOVéTIAK 1961, 451-481; vagy több nagyszabású leletmentés (Komját, Nagysurány - Kisvárad, Patpuszta) földolgozása is: Salkovsky, P. - Vlkolinská, I.: Vcasnostredoveke a vrlochostredoveké sídlisko v Komjaticiach. StuZv 23(1987) 127-170; TOCÍK 1981, 139-152; BIALEKOVÁ 1958, 388-403. BIALEKOVÁ 1959, 439-459; CHEBEN 1987, 307-326. 206. MÉRI 1952 49-67; MÉRI 1954 138-154; MÉRI 1964. 207. TAKÁCS 1993c, 447-479; TAKÁCS 1994 (sajtó alatt). 208. Ezen időrendi beosztás kialakulása a múlt század középső harmadára tehető. A magyar honfoglalás régészetének kialakulását részletesen bemutatta: Dienes I.: Über neuere Ergebnisse und Aufgaben unserer archäologischen Erforschung der Landnahmezeit. MFMÉ 1964-65/2 73-111. 209. A „Nagymorva Birodalom" koncepciója elleni érveket összefoglalta: Szőke B. M.: Kora közép-kori tanulmányok I. (A Kárpát-medence 9-10. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései.) Zalai Gyűjtemény 25(1986) 24; Vékony G.: A morvák „birodalma". História 8(1986)/1 12-13; Váczy P.: Hogyan lett Moráviából „Nagy Morva"? História 8(1986)/1 14-15, 17; Szarka L.: Szlovák történészek Nagymorávia kiterjedéséről. História 8(1986)/l 17-18. Csak mellékesen jegyezném meg, hogy ezen érvekre már egy korábbi munkámban is utaltam: TAKÁCS 1986, 17; 163. jegyz. Az ott megfogalmazottakat igyekezett cáfolni: Hanuliak, M.: Recenzió: TAKÁCS 1986. S1A 37(1988) 474. Ellenérvei azonban nézetem szerint nem meggyőzőek. 210. Lásd erre az alábbi munkákat: BIALEKOVÁ 1980, 213-221; HRUBEC 1980, 229-233; E felfogást bírálta: Püspöki Nagy P.: A tények erejével. Válasz Dr. Peter Ratkos, DrSc vitairatára a germánok, szlávok, avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyében. New York 1985, 56-57. 211. TAKÁCS 1986, 9-10. 212. E szóhasználat két „klasszikus" példája: Fehér Géza - K. Éry K. - Kralovánszky A.: A Közép - Duna - medence magyar honfoglalás- és kora Árpádkori sírleletei. Leletkataszter. Régészeti tanulmányok 2. Bp. 1962; Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. Bp. 1962. 213. Lásd erről TAKÁCS 1994 (sajtó alatt). 214. Lásd pl.: Marczali H.: A vezérek kora és a királyság megalapítása. In: A magyar nemzet története, 1. köt. Szerk.: Szilágyi S. Bp. 1895, 3-311. E műszó alkalmazását javasolta hozzászólásában Dienes István is 1994. december 16-án, Révész László kandidátusi értekezésének nyilvános vitáján. 215. Lásd pl. Parádi N.: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. RégFüz Ser. 1. 12. Bp. 1959; és BÓNA 1973, 73-78; Bóna István fejtegetéseiben igencsak megszívlelendő, hogy e kerámiát nem etnikai, hanem időrendi jellegzetességként tárgyalja. 216. E tényt kiemelte a közelmúltban Ruttkay, A. T.: A blatnicai lelet és köre. In: Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács L. Bp. 1994, 110. old. 217. Chropovsky, B.: Slovensko na úsvite dejín. Bratislava 1970, 186.