Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez

A Győrvidéki Gazdasági Egylet tagsága az ellentétes politikai nézetek ellenére is képes volt együttműködni az egzisztenciájukat is közvetlenül érintő közös cél, azaz gazdaságuk korszerűsítése érdekében. Ezért a közös célért felhasználták a mindenkori — legyen az az abszolutizmuskori, vagy a kiegyezés után létrejövő megyei önkormányzat — egyleti tagsággal rendelkező tisztségviselőit. Természetesen kapcsolataikat saját — különösen az egyleti mintakert területének megszerzése — érdekében is igyekeztek felhasználni. Ugyanakkor a város terveit, azaz hagyományos kereskedelmi centrumszerepének megőrzését is támogatták. Valószínű, hogy Győr e szerepkörének lassú elvesztése is közrejátszott abban, hogy az egyesület regionális szerepköre megyeire szűkült. Hiába volt befolyásos, s viszonylag vagyonos az egyleti tagság, az egylet működéséhez szükséges anyagiak előteremtése mindig komoly akadályt jelentett. Súlyossá az adományok, s a tagdíjfizetési hátralék után vált a helyzete. Ezután az egyesület a központi, azaz a Földművelésügyi Minisztérium támogatásának elnyerésével próbálta stabilizálni helyzetét. Sajátságos a tagdíjak befizetésének kérdése, mivel már a tagok névsorának összeállítására is a súlyos pénzügyi helyzet miatt került sor. (Vajon milyen lehetett más egyesületeknél a tagdíjfizetési morál?) Hiszen a megyei közigazgatás pozícióit elfoglaló rétegről volt szó! Az itt felsorolt problémák ellenére is fontos szerepe volt az egyletnek a kiegyezés megyei előkészítésében. Valamint abban, hogy a Győr város vonzáskörzetébe tartozó birtokosok egy polgáriasult szervezkedési forma, az egyleti élet keretében egyszerre próbálták hagyományos státuszukat megőrizni, illetve a megyei önkormányzati életben betöltött pozícióikat megerősíteni, s birtokukon egy új, korszerűbb polgári gazdálkodási formát bevezetni. JEGYZETEK 1. Szilassy Zoltán: Gazdasági egyesületek. In: Magyarország föld művelése 1896. kiad: Földművelésügyi kir. miniszter , 1896. 566-567. o. (továbbiakban= Szilassy...) 2. Erdei Ferenc - Pataki Ernő: Termelési szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében. In = Agrártörténeti Szemle 1957. 3-4 sz. 165-191 o, az idézett rész 177-178 o. 3. Takács Imre: Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia korában 1867-1918. Mezőgazdasági K. Bp: 1989 41 o. ( Továbbiakban= Takács...) 4. Győr-Vármegye, Magyarország vármegyéi és városai szerk. Borovszky Samu Bp... é.n. 399 o. ( Továbbiakban^ Borovszky...) Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában In: Várostörténeti tanulmányok Győr 1974. 389-400 o. ( Továbbiakban^ Vörös Károly...) 5. Beöthy Károly: Alakítsunk Gazdasági Egyesületet Győri Közlöny (továbbiakban = GyK) 1858. aug. 6. 62.sz. 245-246 o. 6. GyK. 1858. nov. 25. 94. sz. 7. Beöthy Károly: Felsővidéki Gazdasági Egyesület GyK. 1860. jan.22. 7.sz. 25.o. 1860.jan.26. 8.sz. 29.o. 1860.jan.29. 9.sz. 33.o. 1860.febr.2. lO.sz. 37. o. 8. Vargyas Endre: A Győrvidéki Gazdasági Egyesület évkönyve 1860-1879. Győr Sauervein Gézáné, 1879. 13.o.