Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön

rendszerezve, beosztva. (...) Első tekintetre, midőn ezen hitvány, semmit sem érő töredékeket megpillantottam, alig tudtam magam a nevetéstől visszatartóztatni; de oktató barátom komolysága, melylyel ezen töredékeknek az őstörténetre való vonatkozásait fejtegette, engem, mint régésztanonczot arra intett, hogy a tudósnak ártatlan bogarait is kell tisztelni, habár némi különczködésnek kinövései lennének is. Ezen naptól kezdve én is apostolává lettem az ős ceramikának; (...) föltettem magamnak az ezer éves iparnak eredményeit szorgalmasan gyűjteni, (...)" 103. Az alapítás időpontját eldönti az 1856/57-es gimnáziumi értesítő alábbi bejegyzése: NN (Rómer F.): Tansegédszerek. In: Tudósítvány a pannonhegyi (: így - T. M. :) Sz. Bene (: így - T. M. :) - Rend győri Fő-Gymnásiumáról 1856/57. Győr é.n. 26. A régiségtár alapításának körülményeit vázolta: UZSOKI 1965, 59. 104. UZSOKI 1965, 63. 105. E lelőhely topográfiai környezetét leírta: BÖRZSÖNYI 1888, 153; BÖRZSÖNYI 1894, 9-10; Lovas E.: Győr város kialakulásának vázlata. Győri Kalendárium 1940. Győr [19401, 56; UZSOKI 1968, 9-11. 106. E lelőhely esetében elég sok bizonytalanságot okoz a topográfiai helymegjelölés sokfélesége is. így a magaslat különböző részein zajló homok- és agyagkitermelés eltérő üteme, illetve az egyes gyárépítkezések különböző időpontja miatt az egyes munkálatok során begyűjtött leletekre is eltérő topográfiai megnevezés került. Kezdetben, még a nagy építkezések megindulása előtt, a Budai út (a Rákosi- és Kádár-korszakban Wilhelm Pieck u.) vonalától északra eső részt nevezték Homokgödörnek vagy Homokgödröknek, a délit pedig előbb Városrétnek, majd Újszállásoknak. A Légszeszgyár (=Gázgyár), Szeszgyár illetve Vagongyár helymegjelölés pedig már a különböző építkezésekre utal. A topográfiai megnevezés utólagos egységesítését azonban feltétlenül szükségessé teszi a lelőhely elég jól kikövetkeztethető topográfiai egysége. Az egységesítés számára a Homokgödrök név tűnik a legalkalmasabbnak, mivel nemcsak hogy ez volt az egyik legrégibb elnevezés, hanem az előkerült leletek többségét is már e helymegjelöléssel közölték. A korabeli térképeken illetve a szakirodalomban is elég gyakran szerepel e lelőhely-megnevezés egyes számban. A többes számot e cikk szerzője azért használja, mert Méry Etel és Börzsönyi Arnold is e formát részesítette előnyben. 107. Röviden áttekintette e munkálatok főbb eredményeit: Fábry N.: A (győri) kis-kúthoz közel levő szállásoknál felásott temetkezési halomról. Győri Közlöny 1871, 51. sz. 230. old.; Méry E.: Arrabona temetői. Győr harmadik római temetőjének ásatása alkalmából. GymnÉrt 1875/76, 53; BÖRZSÖNYI 1888, 178-183; BÖRZSÖNYI 1894, 12-13, 15; Lovas E.: Győrvárosi és megyei régészeti eredmények a világháború után. GySz 2(1931)/l-3, 51; LOVAS 1942, 15-16; SZŐKE 1959, 93-94; UZSOKI 1968, 9-21; Gabler, D. - Szőnyi, E. - Tomka, P.: The settlement history of Győr (Arrabona) in the Román period and in the Middle Ages. Szerk.: Gerevich, L. Towns in Medieval Hungary. Bp. 1990, 16, 23; T. Szőnyi E.: Arrabona topográfiája. Tanulmányok 1. (A Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok kiadványai) Győr 1992; 4-5, 43-44. 108. Életútjához lásd: Börzsönyi A.: Méry Etel archaeológiai munkássága. A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. Szerk.: Erdélyi L. VI/B. köt. Bp. 1916. 476-479; UZSOKI 1965, 45-51. 109. Életútját ismerteti: UZSOKY 1965, 51-56. 110. MÉRY 1879, 195.