Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön
JEGYZETEK * E dolgozat az 1995. január 30-án megvédett kandidátusi értekezésem (TAKÁCS 1993a) egyik fejezete. Értekezésem további két fejezete is önálló tanulmányként jelent meg: TAKÁCS 1993b, 7-53.; ÜL: TAKÁCS 1994 (sajtó alatt). A folyóirat-címek rövidítésében az alábbi munkát használtam: Abbreviations of Periodicals and Series of Archaeology and Auxiliary Sciences. Szerk.: Tulok, M. ActaArchHung 56(1984) 333-384. 1. Lovas E.: A győrvidéki régészeti gyűjtés és kutatás története. GySz 8(1937) 1-19., 57-70. 2. Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7(1965) 5-85.; UZSOKI 1968, 9-21. 3. Lásd pl.: Kovalovszki J.: A középkori falvak régészeti kutatása. Rég.Füz. 11/14, Bp. 1971. 22-30.; 118-120.; Uő.: Árpád-kori falufeltárásaink újabb eredményei. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Budapest 1985, 41-49; Benkő E.: A középkori falu régészeti kutatása. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk.: Csetri E. - Jakó Zs. et alii. Bukarest 1980. 5-19; Michnai A.: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei. FolArch 32(1981) 225-238; Bálint Cs.: Az Árpád-kori falvak régészeti kutatása (Helyzetkép). In: Fejezetek a régebbi magyar történelemből II.; Szerk.: Makk F. Budapest 1985. 23-42. BALASSA M. 1985; Barabás J. - Fodor I. - Kovalovszki J. - Balassa M. I.: Vita a magyar lakóház középkori történetéről. Ethnographia 99(1988) 246-259. 4. A tájegység „klasszikus" meghatározása: Cholnoky J.: Magyarország földrajza. Tudományos gyűjtemény 101. Pécs 1929, 57. Ugyanezen felfogást vallja Prinz Gy.: Magyar földrajz. In: Magyar föld, magyar faj [sor.l. I. köt. Magyar Földrajz. Bp. é.n. 297; és Uő.: Magyarország földrajza Bp. 1944, 69-71. (ő a Kisalföldet Győri medencének nevezi). Szerepelnek a Dunától északra levő részek egy közelmúltbeli összefoglalásban is: Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Bp. 1964 2 , 102. Egy másik munkájában viszont Bulla B. már csak a Dunától délre levő síkvidéket említi Kisalföldként. Uő.: Magyarország tájai MTAK (II) 12(1962) 15. 5. Az első kisalföldi falusi építészetet tárgyaló szlovák összefoglalás (HABOVSTIAK 1961, 451-481.) igen ígéretesnek tűnt, mivel már címében is kiemelte, hogy csak a síkvidéki leleteket tárgyalja. A szlovákiai telepásatásokat elemző összefoglalásában azonban A. Habov§tiak már a természetföldrajzi környezetet figyelmen kívül hagyva vizsgálja az egyes háztípusokat: HABOVSTIAK 1985, 90; HABOVSTIAK 1989, 11, 3. ábra. 6. Életútját, munkásságát röviden vázolta: KRAMMER 1962, 5-8; László Gy.: Szőke Béla. ArchÉrt 89(1962) 238. Tocík, A.: Szőke Béla meg nem élt 70. születésnapjára. Castrum Nóvum 2(1983) 7-11. 7. SZŐKE 1954, 119-137; SZŐKE 1955, 86-90. 8. MÉRI 1962, 216. 9. BÓNA 1988, 402. 10. Ilyenre utalt BÓNA 1988, 402. 11. Filep A.: A kisalföldi lakóház helye népi építkezésünk rendszerében. (Tüzelőberendezések, konyhák). Ethnographia 81(1970) 327-349; FILEP 1973, 311-356. 12. László Gy.: A Szent László legenda középkori falképei. Bp. 1983. 11. 13. Nem említ ilyet pl. Kaus, K.: Mittelalterarchäologische Beiträge zur Siedlungsgeschichte des burgenländischen Raumes vom 9. bis zum 12. Jahrhundert. In: Inter-
