Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Csecs Teréz: Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I.

Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. 1579-1589. 1991-ben a Győr-Moson-Sopron megyei levéltári hálózat a Vas Megyei Levéltárral közös pályázaton OTKA támogatást nyert a négy történeti megye 16-17. századi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztakötet formájában történő közzétételére. E vállalkozás keretében elsőként Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái jelentek meg 1992-ben (Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. Szombathely, 1992.), a sorban a második a Sopron megyei kötet. A kiadvány Turbuly Évának a korabeli megye történetét felvázoló előszavával indul. A regesztázó Tóth Péter bevezetője a regesztákra vonatkozó módszertani ismereteket közli, íII. felsorolja a megyegyűléseket. A regesztakötetet forgatva a megyei közgyűlések (congregatio, generális congregatio), a vármegyei törvényszékek (sedes iudiciaria), a pecsételőszékek (sedes sigillaria), Ül. időközben bekerült más iratoknak (pl. alispáni jelentéseknek) a bőséges tartalmi kivonataiból érzékletesen bontakozik ki a 16. század végi Sopron megye életének tíz éve. Olvasmányos munkát tart a kezében az olvasó. Olyan anyag került ezzel a kutatók kezébe, amely Sopron város feltártsága mellett eddig háttérben volt, és amelynek segítségével többek között a nemesi megye szervezetének, szerepének alakulása, a belső közigazgatási egységek (járások) formálódása mellett a jogszolgáltatáson keresztül a mindennapok is figyelemmel kísérhetők. A gyűléseket a „közjó előmozdítása érdekében" Cirákon, Csepregen, Ivánban, Keresztúrban, Lózson, Németiben, Szentmiklóson és Újkéren tartották. A megye ügyeiben való részvétel a nemesek számára jog és kötelezettség is volt: aki elmulasztotta a számára kötelező megjelenést, büntetést fizetett. A megyegyűlésen a vármegye közönsége elvi és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott: megyei tisztviselőket választott ill. mentett fel, országgyűlési követeket küldött ki, követutasításokkal látta el őket, meghatározta az adókat, azok behajtásának módját, elszámoltatta az adószedőket, kihirdette az új nemesek armálisát, jelentős súlyt kaptak a hadügyek, a katonaállítás, a pápai várhoz és a bodonhelyi katonaságnak szolgáltatandó ingyenmunka, vagy pénzbeni megváltása, a malmok ügye és az árvízvédelem. Ahogy Tóth Péter is megjegyzi bevezetésében, Sopron vármegye két nagy területre tagolódott, a Rábaköz, vagy másutt Rábasziget, és a „Rába folyón inneni" részekre. A regesztákban találunk még utalásokat arra, hogy önálló megyegyűléseket, törvényszékeket is tartottak (pl. 295. r.), maguk választották tisztségviselőiket, de erre a jegyzők elvétve tértek ki. Csak kétszer szerepel megnevezésében is a Rábaköz, vagy másutt a Rába folyó kerületének törvényszékeként (Sedes iudiciaria disctrictus fluvy; Rábaköz - 22-23. p. ill. 65-67. p.)