Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Bognár Ákos: A Kisalföld népi építészete

A Kisalföld népi építészete A Kisalföld népi építészete című tanulmánykötet a magyar, szlovák, szlovákiai magyar, burgenlandi kutatók, régészek, levéltárosok, néprajzosok, építészek írásait közli, a kisalföldi földrajzi-történeti tájegység népi építészetének történeti, szerkezeti, formai, funkcionális kérdéseiről, az etnikus és lokális sajátosságokról, érintve a közép-, és nyugat-európai párhuzamokat, interetnikus kapcsolatokat is. A régió építészetét a hordozó társadalom életmódján keresztül tárja az olvasó elé. A kötet külön értéke a vizsgálódást segítő bőséges irodalomjegyzékek, gazdag fényképanyag, térképek, hagyatéki leltárak, céhes összeírások, vizitációs jegyzőkönyvek adatainak közlése. TAKÁCS Miklós dolgozatának (Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században) célja a kisalföldi középkori telepkutatás leletmentés történetének, eredményeinek bemutatása, ezzel bővítve a Kárpát-medence középkori lakóhelyeiről összegyűjtött ismeretanyagot. A feltáró munkák segíthetik a kisalföldi 10-16. századi falusi lakóépítészet rekonstrukcióját. A tanulmány a szlovák, cseh adatokat is felhasználva sajátos házfejlődési és tipológiai vázlat, főleg a 10-14. századi veremházakról, félig földbe mélyített és föld fölé emelt házakról. Érinti az alaprajzokat, tüzelőberendezések típusait (fűtőgödör, kemence, kőtűzhely), elemzi térbeli, időbeli elterjedésüket, használatuk módját. Bemutatja a tárolóvermeket, külső kemencéket, kemencebokrokat, elemzi a veremház és a 14-16. századi többosztatú földfelszíni ház lehetséges kapcsolatait. A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai címmel NEVIZÁNSZKY Gábor mutatja be a Nagymorva és Árpád-kori feltárásokat, melyek a kronológiai bizonytalanságok miatt további kutatásokat igényelnek. Nagy számban kerültek elő a vizsgált területen veremházak, kemencék, árkok. A szerző bemutatja az agyag, és kőkemencés veremházak régióit, utal a szláv, avar, magyar kapcsolatokra. A tanulmány térképet, listát közöl a feltárásokról. A kisalföldi tájegység épületállományát a nagytáji egységesség és regionális tagozódás tükrében vizsgálja FILEP Antal, áttekintve a téma kutatástörténetét is. Vallja: a háztípust, variánsait változásaiban, a kultúrát hordozó társadalom keretein belül, egységként kell vizsgálni! Hangsúlyozza a történeti és interetnikus kapcsolatok fontosságát. Részletesen leírja a lakóház és a gazdasági épületek elemeinek jellegzetességeit, fejlődését. Felhívja a figyelmet a népi építészetre gyakorolt városi, mezővárosi hatásokra, valamint a kistáji egységek építő kultúrájának azonos és eltérő elemeire, a közép-európai párhuzamokra. A kisalföldi lakóháztípus fejlődését elemzi BARABÁS Jenő tanulmánya (Sajátosságok a kisalföldi parasztház történeti alakulásában), áttekintve a kutatástörténetet, említve a tájegység földrajzi határai körüli vitákat. Részletesen vizsgálja a középmagyar és kisalföldi házterület lakóépületeinek szerkezeti elemeit, érintve a legfontosabb kérdést: a kisalföldi lakóháztípus az alföldi típus sajátos táji