Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Dányi Dezső: Győr főbb demográfiai folyamatai

gyakoriság és csak 5 alkalommal (1741, 1746, 1767, 1779, 1781) jelentkezett a másik legnagyobb érték a tavaszi hónapokban vagy novemberben, de a maximum ezekben az években is a januári hónap. 6. sz. ábra A házasságkötések és a „közönséges búza" ára, 1775-1787 A győri házasságkötések szezonalitása tehát kettős jellegű. Egyrészt jellemző módon a mezőgazdasági munkák szünetelése idején január, november hónapokban alakul ki a csúcs, de a minimum nem a nyári időszakban, a mezőgazdasági munkák megszaporodása idején mutatható ki, hanem márciusban, a kora tavaszi hónapokban. Úgy tetszik, hogy a mezőgazdaság szezonális munkaerő szükséglete a házasságkötési mozgalom egészét szabályozta, de annak hónapok szerinti időzítését már a városi élet körülményei szabták meg. HALÁLOZÁS Győrben a 18. század második felében általában naponta szólalt meg a lélekharang, jelezve, hogy már megint egy halottat kisérnek utolsó út jára. Járványos időkben azonban naponta két-három temetés sem volt szokatlan. A város halandósági viszonyait a korszak általános mortalitásának vonásai jellemezték: a rendkívül ingadozó és olykor igen nagy halandóság. A halálozások számának ingadozása kettős jellegű, amint azt az alábbi görbe is érzékelteti (1. 7. sz. ábra). A tucatnyi hullámcsúcs, több, kisebb, sűrűbb, azaz rövid időszak alatt kialakuló és befejeződő halálozási többletre utal, mint például a két évig tartó 1752-1754., vagy az 1778-1780. évi járvány. A fél évszázad három nagy járványa azonban (1754-1760, 1770-1775 és 1780-1790 években) hosszabb tartamú. Fokozatosan alakul ki és hosszabb idő alatt szűnik meg, de a krízis csúcspontján olykor egyharmadával több a temetések száma, mint a kissebb járványok legválságosabb éveiben.