Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Dányi Dezső: Győr főbb demográfiai folyamatai

Az özvegy férfiak hajadonokkal és az özvegy nők nőtlen férfiakkal kötött házasságainak viszonylag magas aránya azt sejteti, hogy a korabeli halandósági viszonyok között, különösen a járványok idején igen sok asszony és férfi került özvegy állapotba viszonylag fiatal korban. Azaz feltehető, hogy a vegyes családi állapotú házasságokban kicsi volt a korkülönbség. Az is fel tételezhető azonban, hogy az özvegyek anyagi körülményei kedvezőbbek voltak, mint hasonló korú vagy nem sokkal fiatalabb szabad állapotú versenytársaiké. Az özvegyek még idősebb koruk ellenére is vonzóbb partnerként érvényesülhettek a házassági piacon. A leírt stratégiákat természetesen még bonyolultabbá változtatták a társadalmi, szociális és vallási tényezők. A győri anyakönyvek nem jegyezték fel rendszeresen a házasulok korát, ezért a családrekonstitúciós módszer segítségével kíséreltük meg az előzőekben feltételezett korviszonyok megközelítését. Alábbi részletek alapján megerősíthető a történeti demográfia többször kiemelt tanúságtétele, miszerint Magyarországon — és Győrben is — igen fiatal korban kötöttek házasságot, ellentétben a nyugati országokkal, ahol ebben a korszakban már szinte általánossá vált, a későbbi, négy-öt évvel elhalasztott házasságkötés. A családrekonstilúciós összesítések szerint a nők igen jelentős hányada (69%-a) még nem töltötte be 20. életévét első házasságkötése idején. Négyötödük (81,1 %) 25 évnél fiatalabb volt. A nőtlen családi állapotú férfiaknál is hasonló, de mintegy öt évvel késleltetett arányok mutathatók ki. Egyötödük ugyanis 20 évesnél fiatalabb, 67,5%-uk 25 évesnél és mintegy négyötödük (81 ,7%) harminc évesnél fiatalabb első házasságkötése idején. A házasulok korál egymással összevetve nincs nagy korkülönbség a menyasszonyok és vőlegények között. A húsz évesnél fiatalabb menyasszonyoknak ugyanis egynegyede húsz évnél fialabb és több mint fele (55,9%) 20-24 éves férfivel köt házasságot. A 20-24 éves vőlegényeknek pedig négyötöde 20 évnél fiatalabb menyasszonyt választott. Az Újváros családrekonslitúciója szerint — sajnos csak ebben a városrészben aknázhattuk ki részletesebben az anyakönyvek adatait — az 1780-as években meglepően magas volt az újraházasodó özvegy nők között a 30 évnél fiatalabb korú, 56,5% és közel hasonló az aránya, 55,7% a 30 évnél fiatalabb újraházasodó férfiaknak. Megjegyezzük, hogy az Újvárosban az 1781 -89. évben minden harmadik házasságkötésben szerepel özvegy. A preindustriális korszakban — amint erre a hazai és a külföldi történeti demográfiai elemzések már többször hivatkoztak — a nuptialitást a demográfiai tényezőkön kívül főként a mezőgazdasági termelés szintje és hullámzása szabályozta. Az alábbiak szerint igazolható, hogy a „közönséges búza" árának ingadozása és az összes házasságkötések számának hullámzása között Győrben is kapcsolat formálódott ki a 18. század utolsó évtizedeiben —emeljük ki — nem agrár, hanem városi környezetben. A győri levéltár heti piaci árainak feljegyzései — a Tabella pretii frugum alapján — mennél magasabb volt a búza ára, annál kevesebb volt a házasságkötés és megfordítva bő termés, alacsony búza ár idején megnövekedett a házasságkötési mozgalom. (1.6. sz. ábra) A győri házasságkötések szezonalitása olyan hullámvonallal jellemezhető, amelynek legmagasabb értéke az év elején január, február hónapban alakul ki, ezt követően március hónapban a görbe lezuhan, majd a márciusi értékeknél magasabb szinten hullámzik novemberig. November hónapban jelentkezik a második maximum, decemberben pedig az év minimuma. Ezt a görbét elsősorban az egyházi ünnepek szabályozták. A nagyböjt és az advent tilalma, valamint a farsang és a szüret maximuma. Jellemző, hogy az elemzett 48 év alatt 43 évben januárban és februárban formálódott ki a két legnagyobb házasságkötési